Szokatlan szexuális élete okozhatja az álomkór parazitájának vesztét

Szokatlan szexuális élete a halálos afrikai álomkórt okozó egysejtű parazita kipusztulásához vezethet: az élősködő több ezer éve nem él nemi életet, ivartalan szaporodással létrejövő egyedei genetikailag azonosak, azaz klónjai az egyetlen ősszülőnek - állapították meg a Glasgow-i Egyetem kutatói.

"Felfedeztük, hogy az afrikai álomkór nevű betegséget okozó parazita (Trypanosoma brucei gambiense) több ezer éven át nem párosodott, és most e stratégia következményeit szenvedi. Elméletileg ezen életforma várható következménye, hogy hosszú távon ki fog halni" - közölte Willie Weir, a skóciai egyetem bioinformatikusa, az eLife tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Az ivaros szaporodás biztosítja a genetikai sokféleséget és a nem kívánt mutációk kiküszöbölését, ezáltal segíti a fajok túlélését.

"Az afrikai álomkórt okozó parazita e gyenge pontjának meghatározása rövid-középtávon segítheti a kutatókat abban, hogy a betegség kezelésére új gyógymódokat fejlesszenek ki" - tette hozzá Weir.

Trypanosoma brucei Forrás: Wikimedia Commons

Így terjed

A parazitát a cecelégy terjeszti, Nyugat- valamint Közép-Afrika 24 országának vidéki térségeiben élőket tizedeli az általa okozott betegség. A legyek csípésekor a rovar nyálával jutnak a kórokozók az emberbe. A megfertőzött emberben éveken át szunnyadhatnak, és csak később lép fel a betegség, amely károsítja az idegrendszert.

Ha kezeletlen marad, kómát és halált is okozhat.

A betegség késői stádiumai olyan gyógyszerekkel kezelhetők, amelyeket nehéz bejuttatni a szervezetbe és súlyos mellékhatásai vannak.

Cecelégy Forrás: [e-mail]/Ana Rodriguez

Még nem tudni, mikor fog eltűnni

A parazita mintegy tízezer évvel ezelőtt "ugrott át" állatról emberre, abban az időben, amikor az állattenyésztés kezdett elterjedni Nyugat-Afrikában. A kutatók nem bocsátkoztak találgatásokba arról, hogy mikor fog kipusztulni.

Az álomkór parazitái egy vérmintában Forrás: Wikimedia Commons

A betegség legutóbbi nagy járványa az 1970-es években kezdődött és egészen az 1990-es évek végéig tartott. 1998-ban mintegy 40 ezer beteget jegyeztek fel, de szakértők szerint legalább még 30 ezer esetet nem diagnosztizáltak és nem is kezeltek. 2012-ben az új megbetegedések száma hatezerre esett vissza - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A világszervezet célul tűzte ki e közegészségügyi probléma felszámolását 2020-ra.