Ha 2015 legérdekesebb csillagászati híreit vesszük számba, a KIC 8462852 katalógusjelű csillag viselkedése mindenféleképpen dobogós helyen végzett.
A tőlünk majdnem 1500 fényévre lévő égitest azzal állította magát reflektorfénybe, hogy szokatlan fényességváltozásokat produkál, melyeket először a Kepler űrtávcsővel detektáltak. Olykor igen jelentős (20-22 százalékos) fényességcsökkenést lehetett észlelni, ami arra enged következtetni, hogy valami óriási méretű és szabálytalan alakú objektum rendszertelen időközönként halad el a csillag előtt. Az elhalványodások nem periodikusan következnek be, vagyis nem mindig azonos idő elteltével lehet fényváltozást tapasztalni.
(A csillaggal kapcsolatos felfedezésről korábbi cikkünkben olvashat részletesen.)
A jelenséggel kapcsolatban több teóriát is felállítottak. A legizgalmasabb elmélet egy hatalmas idegen építmény létezésének lehetőségét boncolgatta, azonban hiába irányították rá az Allen Telescope Array (ATA) nevű rádiótávcső-hálózatot az égitestre, nem sikerült a földönkívüliek által kibocsátott jelekre bukkanni. Végül mindenki arra a konszenzusra jutott, hogy egy hatalmas üstökösraj okozhatja a csillag fura viselkedését. Most egy új kutatás eredménye ezt a lehetőséget is elveti.
Bradley Schaefer, a Louisianai Állami Egyetem csillagásza a Harvard Egyetem archív adatállományát böngészte át: olyan bedigitalizált fotografikus lemezeket, melyek hosszú időre visszamenőleg szolgáltattak információkat a csillag fényességének változásairól.
Ebből kiderült, hogy a szokatlan elhalványulás körülbelül száz éve tart.
Schaefer szerint a KIC 8462852-höz hasonló, úgynevezett F-színképtípusú csillagok viszonylag stabil égitesteknek mondhatók, nem produkálnak ilyen rövid idő alatt ennyire drasztikus (20 százalékos) fényességcsökkenést.
Milliónyi ilyenfajta csillagot figyeltünk meg, de egyiknél sem tapasztaltunk hasonlót”
– mondta a CNN-nek a csillagász.
Ha az üstökös teóriát nézzük, a kutató számításai szerint száz év alatt 648 ezer, egyenként minimum 200 kilométer széles objektumnak kellene közvetlenül a csillag előtt elhaladnia, hogy ilyen fényességváltozás bekövetkezzen. „Ez teljesen valószínűtlen” – véli a tudós.
Aligha. Schaefer úgy véli nehezen elképzelhető, hogy egy idegen civilizáció képes lenne egy akkora monstrumot létrehozni, ami száz év leforgása alatt a csillagból érkező fénymennyiség egyötödét blokkolná. Ráadásul az építmény által kibocsátott energiát észlelni lehetne közepes hullámhosszú infravörös sugárzásként, az ezzel kapcsolatos kutatások azonban rendre zsákutcába vezettek.
A kutatók többsége továbbra is amellett teszi le a voksát, hogy eddig ismeretlen, ám természetes okokra visszavezethető jelenséggel állunk szemben. Kézzelfogható magyarázatok híján viszont egyelőre maradnak a találgatások.