Egy nemzetközi kutatócsoport az Alpok egyik gleccserén kiváló állapotban fennmaradt férfimúmia gyomrában talált Helicobacter pylori örökítőanyagát vizsgálták meg, a kutatás szerint az hasonlatos a ma élő indiaiak gyomrában elterjedt populációhoz.
A mikrobák a gleccsermúmiánál valószínűleg hasfájást okoztak
- írják a szakértők a Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.
"A Helicobacter pylori már legalább százezer éve kíséri az embert. A világ lakosságának fele ilyen baktériumokkal az emésztőrendszerében él, tíz százalékuknál gyomorfekélyt és esetenként rákot okoz"- mondta el Thomas Rattei, a Bécsi Egyetem mikrobiológiai és ökoszisztéma-kutató részlegének munkatársa.
Az 5300 éve élt Ötzi vélhetően az érintettek közé tartozott. Az a Helicobakter-típus ugyanis, amelyet gyomrában és beleiben találtak, a gyomor nyálkahártyájának gyulladását okozza. Fehérjét is találtak, amelyet az immunrendszer választ ki gyulladás esetén.
A kutatók endoszkóp segítségével anélkül tudtak mintákat venni Ötzi emésztőrendszerének különböző területeiről, hogy tönkre tették volna azt.
Mivel a gleccsermúmia 1991-es megtalálásáig fagyott állapotban volt, a hideg jó állapotban őrizte meg a mikrobákat.
Egyiptomi múmiáknál ilyen vizsgálatok nem lehetségesek, mert a testekből a balzsamozás során eltávolították a belső szerveket - fejtette ki Rattei.
A baktériumok Ötzi halálával elpusztultak, örökítőanyaguk pedig idővel nagyon rövid szegmensekre esett szét, ráadásul biokémiailag is megváltoztak. Ezek a változások azonban a kutatók szerint sok munkával korrigálhatók, és így rekonstruálható volt a szétesett genom - ez Ötzi Helicobacter pylorija esetében 90 százalékban sikerült. Ezután a tudósok összehasonlították azt a világ jelenlegi baktériumaival.
A ma az európaiakban elterjedt Helicobacter-típusok örökítőanyaga ázsiai és afrikai elődöktől származó szakaszok keverékéből áll. Rattei szerint eddig nem lehetett tudni, hogyan jött létre ez a minta. Mivel az eltérések szegmensszerűen oszlanak el, feltételezhető, hogy különböző civilizációs csoportok keveredtek. Arról, hogy hogyan és mikor kezdődött és több hullámban történt-e a vegyülés, eddig nem rendelkeztek információval a tudósok.
Mivel ezek a baktériumok már nagyon régóta együtt élnek az emberrel és rendszerint generációról generációra öröklődnek, történetük és elterjedésük az emberiség törzsfejlődését is tükrözi. A baktériumoknak lényegesen rövidebb a generációs ideje, mint az emberé, így általuk nagy bizonyossággal lekövethető az emberi törzsek vándorlása.
"Ötziben a Helicobacter genomjának olyan típusára bukkantunk, amelyet Ázsiában még változatlanul megtalálunk: az észak-indiai populáción belül szülőről gyermekre öröklődik.
Ez arra utal, hogy a baktérium afrikai komponense csak Ötzi kora után, tehát az elmúlt ötezer évben érkezett Európába"
- fejtették ki a szakértők.
A gleccsermúmia gyomorbaktériumai tehát alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a korai ázsiai bevándorlók - akiknek elődei természetesen szintén az emberiség bölcsőjéből, Afrikából származtak - központi szerepet játszottak Európa benépesítésében.
"Persze csak egy személyt vizsgáltunk meg és nem tudjuk, mennyire képviselheti Ötzi az akkori európaiak egészét.
De felállíthatjuk a tézist, miszerint az afrikai hatás csak a bronzkor után érkezett Európába, majd kereshetünk további múmiákat, hogy az elméletet ellenőrizzük gyomorbaktériumaikon. Ez egy klasszikus úttörő tanulmány, amely nem válaszol meg minden kérdést, de utat mutat az új munkáknak" - fogalmazott Rattei.
A rézkorban élt Ötzi múmiáját 1991 szeptemberében fedezték fel 3210 méter magasságban, az olasz-osztrák határon húzódó Ötz-völgyi Alpokban. Vizsgálatok szerint vélhetően negyven éves kora előtt, időszámításunk előtt 3359 és 3105 között halt meg. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, amelyet Olaszországban, a bolzanói (Bolzen) régészeti múzeumban őriznek.