A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a jeges-tengeri Jenyiszej-öböl térségében talált hím mamutot vadászok ölték meg 45 ezer évvel ezelőtt, vagyis ez a lelet lehet
az ember arktiszi jelenlétének eddigi legkorábbi bizonyítéka.
Vlagyimir Pityulko, a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia kutatója szerint a mostanáig talált legrégebbi leletek "valamivel több, vagy kevesebb mint 30 ezer évesek".
A szakember szerint a zord Északi-sarkvidék hajdani lakói valószínűleg vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Az elefántokkal közeli rokonságban álló mamutok voltak a térség legnagyobb szárazföldi teremtményei, fontos erőforrásokat biztosítottak az emberek számára.
"Ezek az állatok húsukkal, zsírjukkal és csontvelőjükkel táplálékot, az ürülékükkel, zsírjukkal és csontjaikkal tüzelőanyagot, hosszabb csontjaikkal és agyarukkal pedig nyersanyagot biztosítottak az embernek" - magyarázta a kutató.
A 2012-ben feltárt mamut sérülései azt jelzik, hogy az állatot emberek ejtették el. A szakemberek szerint a bordákon a vadászok elhajított lándzsái, a lapockán és a pofacsontokon kézi döfések nyomai láthatóak. A mamut jobb agyarának sérülései arról árulkodnak, hogy a vadászok levághattak belőle, miután végeztek az állattal.
A kutatók szerint
a mamutvadászat kulcsszerepet játszhatott az Északi-sarkvidéken élők túlélésében
és abban a népmozgásban is, amikor Szibéria legészakibb részén átkelve az ember eljutott az akkor Szibériát Alaszkával összekötő Bering-földhídra.
Az Újvilágba érkező első embercsoportok ezen a földhídon keltek át, innen hódították meg a kontinenst. Mivel az Északi-sarkvidéket az eddig véltnél már jóval korábban emberek lakták, talán a Bering-földhídon is korábban keltek át - vélik a tanulmány készítői.