Minden eddiginél vakítóbban múlt ki egy csillag

Ezt látnánk az égre pillantva, ha csak 10 ezer fényévre lennénk a robbanástól (művészi illusztráció)

Minden idők legnagyobb szupernóva-robbanását észlelték amerikai csillagászok.

A megsemmisülő csillagot – amely a Napnál 100-szor hatalmasabb lehetett - még tavaly júniusban figyelték meg a szakemberek, de még most is iszonyatos energiát sugároz ki magából.

Legintenzívebb időszakában 200-szor erősebben tündökölt egy tipikus szupernóva-robbanásnál, fényereje pedig 570 milliárdszorosa volt a Napénak,

írja a BBC hírportál. A kozmikus katasztrófa tőlünk 3,8 milliárd fényévre zajlik.

Ezt látnánk az égre pillantva, ha csak 10 ezer fényévre lennénk a robbanástól (művészi illusztráció) Forrás: Wayne Rosing

Őrületes forgás

A kutatók úgy vélik, az esemény még most is tart (legalábbis csillagászati értelemben, hiszen múltbeli eseményről van szó), és azért olyan intenzív, mert egy nagyon sűrű, erősen mágneses objektum, egy úgynevezett magnetár táplálja. A magnetár egy olyan neutroncsillag, amelynek rendkívül erős a mágneses tere, és ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.

Az égitest nem számít nagynak, a kiterjedése akkora körülbelül, mint London, viszont fantasztikus sebességgel forog: másodpercenként akár ezer fordulatot is képes megtenni. Az objektum azonban lassul, és miközben ezt teszi, forgási energiáját leadja a robbanás során szétterített gáz és porfelhőbe.

Az elpusztult csillag otthonául szolgáló galaxis a robbanás előtt (balra) és után (jobbra) Forrás: The Dark Energy Survey, B. Shappee and the ASAS-SN team

Így kell elképzelni

Az Ohio Állami Egyetem professzora, Christopher Kochanek így foglalta össze az egyedülálló csillagászati jelenséget: „adva van egy dolog, aminek a közepe rendkívül sűrű, és nagyjából a mi Napunk tömegének felel meg. A környező anyag, ahová az objektum az energiát leadja, 5-6 naptömegű lehet és 10 ezer kilométer per másodperces sebességgel tágul. A szóban (és persze gyakorlatban) forgó égitest folyamatosan adja le az energiát a táguló "kozmikus hulladékba", ez tartja a szupernóvát ilyen hosszan életben.”

A kutatók az eredményeket a Science folyóiratban közölték.