A kutatók már évtizedek óta próbálják megoldani a problémát, eddig kevés sikerrel. Egyesek biológiai mások kémiai hatásokra gyanakodtak, de egyikre sem sikerült meggyőző bizonyítékot találni.
Most a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemén dolgozó Guadalupe Pinar és csoportja molekuláris és mikroszkópos bizonyítékot talált arra, hogy a foltokat gombás fertőzés okozza.
A kutatók DNS-t vontak ki a rajzból, felerősítették a gombákra jellemző szakaszokat,
és klónozták az így kapott töredékeket,
hogy azonosítsák a felelős szervezeteket. Erőfeszítéseik sikerrel jártak.
Kimutatták, hogy a képen az Ascomycota törzs többféle faja található meg, köztük egy korábban nem leírt Acremonium faj.
Az elektronmikroszkópos felvételek a gombaformák egész sorát tárták fel:
fonalakba burkolt sima gömböket, tüskés sejtcsoportulásokat egy rejtélyes részecskén és lapos korongokat, barázdákkal a felszínükön. A tanulmány az Environmental Microbiology Reports folyóiratban jelent meg.
Noha egyértelműen megállapították a biológiai érintettséget,
Pinar azt veti fel, hogy a vöröses foltok kétlépcsős, kémiailag kiváltott folyamat eredményei.
Először a porban lévő vasrészecskék szállnak rá véletlenszerűen a papírra, megrongálják a cellulózszerkezetet és kiindulópontot teremtenek a károsodásnak.
A meggyengült részeken gombák hatolnak be a papírba, és anyagcseréjüket leállítva várják ki a hosszú, tápanyagszegény időszak végét. Amikor rendelkezésükre áll energiaforrás, akkor a mikrobák oxálsavat bocsátanak ki, amely kalcium-oxalát-kristályok formájában csapódik ki és további károsodást okoz.
A képkonzerválók számára fontos a vizsgálatok eredménye.
A jelenlegi kezelési stratégiák messze nem tökéletesek,
de a foltok pontos természetének megértése fontos előfeltétele egy konzervációs terv kidolgozásának. Mihelyt ez elkészül, elindul a verseny a biológiával, hogy megakadályozzák a da Vinci kép további romlását a sok évszázados papíron.