Nem embertől származó kézlenyomatokat találtak egy barlangban

Őskori kézlenyomatok egy barlang falán (illusztráció)

Nagy valószínűséggel nem embertől származó kézlenyomatokat találtak egy egyiptomi barlangban. A kutatóknak van pár tippjük arra, milyen élőlény végtagját ábrázolhatják az őskori alkotások.

A Líbiai-sivatag Egyiptomhoz tartozó részén van egy különleges barlang, amely több mint 5000 ősi műalkotást tartalmaz. A Wadi Sura II néven is ismert helyet 2002-ben fedezték fel amatőr kutatók. A falakon látható számos ábrázolás közt láthatók állatok, táncoló emberek és természetesen festékkel körbefújt kézlenyomatok, amelyeket körülbelül 8000 évvel ezelőtt hoztak létre az őskori művészek.

A Líbiai-sivatag műholdképe Forrás: Wikimedia Commons

A kézábrák kavalkádja azonban 13 kisebb kézlenyomatot is rejt, amelyeket a nagyobb tenyerek belsejébe festettek. Eddig úgy gondolták, ezek csecsemőktől származnak, és azt hivatottak bemutatni, mennyire szorosnak számított a felnőttek és gyermekek közötti kötelék. Egy új kutatás viszont most felboríthatja ezt az elképzelést, ugyanis több tudós úgy véli,

az apró kézlenyomatok nem emberektől származnak.

Őskori kézlenyomatok egy barlang falán (illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons

Nagy valószínűséggel nem emberi

A Cambridge-i Egyetem McDonald Régészeti Intézetének munkatársai megmérték a szóban forgó különös kézlenyomatokat, és összehasonlították őket emberek kézfejeivel.

Összesen 36 újszülött, 25 koraszülött és 30 felnőtt ember kézfejét vetették össze a festményekkel.

Azt találták, hogy a kézlenyomatok méretileg és morfológiailag különböznek az emberi kéztől,

így „nagy valószínűséggel” más élőlénytől származnak. A kérdés az, milyen lénytől?

Az apró végtaglenyomat az emberi tenyér közepén Forrás: Emmanuelle Honoré

Gyík vagy krokodil?

Az összeesküvés-elméletek hívei ilyenkor valószínűleg egyből a gyíkemberekre asszociálnak. Nos, a tudósok azt gyanítják, hogy tényleg gyíkoké lehetnek a lenyomatok, igaz ezek csak szimpla hüllők és nem földönkívüli humanoidok.

Erre elsősorban az ujjak elhelyezkedéséből és egymáshoz viszonyított távolságából következtetnek a szakemberek. Ebből kiindulva megnézték, milyen állatok élhettek akkoriban a Líbiai-sivatagban, illetve tanulmányozták a különböző élőlényeket ábrázoló barlangfestményeket is.

A vizsgálatok alapján a szakembereknek pillanatnyilag a pusztai varánusz (Varanus griseus) a leggyanúsabb.

A másik lehetséges jelölt a nílusi krokodil (Crocodylus niloticus), aminek a mellső végtagját használhatták fel a készítők.

Pusztai varánusz (Varanus griseus) Forrás: Wikimedia Commons

Mit szimbolizálhatott a hüllő?

Egyelőre nem világos, miért alkalmazták sablonként a hüllő végtagját a művészek. A világ e részén ugyanis – ellentétben Ausztráliával vagy Dél-Amerikával - nem nagyon vannak állatok végtagjairól készített lenyomatok. Léteznek ugyan bizonyítékok arról, hogy a varánuszok fontos szerepet töltöttek be az ősi szaharaiak hitvilágában, a kutatók azonban egyelőre nem vonnak le messzemenő következtetéseket ebből.

„A modern világnézet elkülöníti a természettől az embert, a feltárt képgyűjtemény viszont teljesen más életszemléletről mesél, a nagyobb természetes világ részének tekint bennünket. Éppen ezért nehéz megfejteni az ábrák jelentését, mert teljesen eltér a kultúránk az ősi emberekétől” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Emmanuelle Honoré a National Geographic magazinnak.

Az eredményeket a Journal of Archaeological Science című szaklapban publikálták.