A 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles, helyenként csaknem négy kilométer vastagságú jégpáncél által borított Vosztok-tóról feltételezik, hogy akár 25 millió éve is el van vágva a külvilágtól. Ezért a kutatók joggal remélték, hogy különleges élőlényekre bukkannak benne.
A tavat 2013 januárjában fúrták meg orosz kutatók. Több mint 3400 méter mélységből hoztak vízmintákat a felszínre. Laboratóriumi elemzésük 3507 élő szervezet DNS-ét mutatta ki,
túlnyomó többségük (94 százalékuk) baktériumnak bizonyult.
Ezen kívül más egysejtű, illetve többsejtű organizmusokat, köztük gombákat is találtak.
Két DNS-minta az úgynevezett archeáktól (ősi, a baktériumokhoz hasonló egysejtűektől) származik - írták a kutatók a PLoS ONE tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. A mintákban talált baktériumok között vannak olyanok, amelyek megtalálhatók a halak, rákok, gyűrűsférgek emésztőrendszerében, ami azt jelezheti, hogy sokkal bonyolultabb életformák is létezhetnek a tó vizében.
A felfedezés igen izgalmas lett volna, ha több kutató nem kérdőjelezte volna meg egész nyíltan a program módszertanát és eredményeit.
A múlt héten azonban az Európai Földtudományi Unió (EGU) jelentette be, hogy újabb hatalmas, a Vosztok-tónál csak alig kisebb, jég alatti tavat fedeztek fel az Antarktiszon. Ez új lehetőséget kínál a nemzetközi kutatócsoportnak arra, hogy a jég alatti víztömegben található élőlényeket megvizsgálják, írta a New Scientist.
A kutatók különösen izgalmasnak találják a felfedezést, mert a tó
viszonylag közel található egy már létező kutatóállomáshoz,
ami jelentősen megkönnyíti a tanulmányozását.
A kutatók először a műholdképeken látható jégbarázdák alapján kezdtek gyanakodni a tó létére, mert ezek nagyon hasonlítottak az ismert, jég alatti tavak és csatornák feletti jégmintázathoz.
„Láttuk ezeket a furcsa, egyenes csatornákat a felszínen, és kiderült, hogy ezek egy hatalmas, 1000 kilométer hosszú csatornarendszer részei, és található ott egy viszonylag nagy jég alatti tó is” – mondta Martin Siegert, a tavat felfedező kutatócsoport tagja a New Scientistnek.
A széles, szalag alakú tó az Antarktisz keleti negyedében terül el, és talán a Déli-óceán vize táplálhatta több tízmillió évvel ezelőtt. A tó létezése egyelőre nincs egyértelműen bizonyítva, most folyik a további adatgyűjtés.
Siegert szerint kínai és amerikai együttműködéssel most térképezik fel a területet olyan radarral, amely képes áthatolni a jégtakarón – nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a Vosztok-tavat felfedezték –, és
idén májusra már képesek lesznek bizonyítani a tó létezését.
Ez után kezdhetik megtervezni a tóban lévő életformák kutatási módját.