A TW Hydrae nevű csillag népszerű célpontja a csillagászoknak, köszönhetően annak, hogy alig 175 fényévre található a Földtől. Újszülött csillag, alig 10 millió éves, így egy bolygórendszer születésének ritka pillanatába nyerhetnek betekintést a kutatók.
Milyen csillag a TW Hydrae?
A TW Hydrae egy úgynevezett K színképtípusú csillag, melynek felületi hőmérséklete nagyjából 3 000 és 5 000 °K közötti. Összehasonlításként, a mi Napunk G színképtípusú csillag, felületi hőmérséklete 5 000 – 6 000 °K között van. Érdekesség, hogy a K típusú csillagok kevesebb UV-sugarat bocsátanak ki, mint a G típusúak, ami az élet előfordulása szempontjából fontos lehet, ráadásul nagyon hosszú ideig, 15-30 milliárd évig élnek (Napunk élettartama 10 milliárd év).
„Az optikai és rádióteleszkópok adatai alapján korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a csillag körüli protoplanetáris (bolygókeletkezést megelőző – szerk.) korong anyagából bolygók kezdenek összeállni” – mondta Sean Andrews a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója, az Astrophysical Journal Letters című lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Az ALMA távcsőrendszer legújabb képei még részletesebb betekintést kínálnak az anyagkorongba. A tudósok olyan koncentrikus, fényes gyűrűket és sötét réseket fedeztek fel a felvételeken, melyek alapján azt feltételezik, hogy egy, a Földéhez hasonló pályán keringő bolygó van születőben, alig 1 csillagászati egységre (150 millió kilométerre) az anyacsillagától.
Más, jól kivehető réseket is megláttak a tudósok, ezek nagyjából 3, illetve 6 milliárd kilométerre vannak a csillagtól, vagyis körülbelül olyan távolságban, mint az Uránusz és a Pluto a Naptól.
Mit mutatnak a rések?
A fiatal csillagok körül kialakuló anyagkorongok részecskéi idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. A keletkező bolygók a gravitáció révén zavart keltenek a porkorongban, ami miatt fényesebb gyűrűk és sötét rések keletkeznek bennük. A rések mutatják, hogy ott bolygókezdemények vagy bolygók keringenek.
Egyelőre lehetetlen bármit mondani a csillagától 150 millió kilométerre keletkező planéta méreteiről. Két lehetőség van: az egyik, hogy a Földünkhöz hasonló méretű és tömegű lesz, a másik, hogy úgynevezett szuperfölddé alakul (ez jóval nagyobb tömegű égitest szülőbolygónknál, viszont kisebb tömegű például az Uránusznál és a Neptunusznál), írja a Space.com csillagászati portál.
„A TW Hydrae nagyon különleges” – írta a tanulmány társszerzője, David Wilner a kiadott sajtóközleményben. „Ez a Földhöz legközelebb eső protoplanetáris korong, ráadásul nagyon hasonlít a Naprendszer korai állapotára, amikor az még alig 10 millió éves volt” – tette hozzá a kutató.