A döntést annak hatására hozták meg, hogy Hollandiában, Németországban és Luxemburgban is vita indult arról, kellően biztonságosak-e a közös határaikhoz közeli belga atomerőművek.
A jódtablettákat elővigyázatosságból az erőművek 100 kilométeres körzetében osztják a tervek szerint azoknak a családoknak, ahol 18 év alatti gyerekek és a várandós nők vannak - ismertette Edith Schippers, az egészségügyi tárca szóvivője.
A szóvivő hozzátette, hogy a nukleáris baleseteknél felszabaduló radioaktív jód leginkább az újszülöttekre nézve veszélyes.
Hollandiában mostanáig az erőművek 20 kilométeres körzetében
minden 40 évesnél fiatalabb személy kapott jódtablettákat, hogy kéznél legyen odahaza.
Az ellátási zónák kiterjesztése - a nyugat-hollandiai Borssele atomerőmű körzetén kívül - az ország keleti és déli részét is érinti, az alsó-szászországi Elmslandban működő német, illetve Doelben és Tihange-ban lévő belga erőművek közelsége miatt.
A lakosság célcsoportjának ellátása után fennmaradó tablettákat "turisták, utazók, valamint a munkában lévők számára" tartják majd készenlétben a holland hatóságok.
A hágai kormány egy nappal azután hozta meg döntését, hogy a szomszédos Belgiumban csütörtökön bejelentették: 2017-től minden belga háztartásnak juttatni fognak az atombaleset esetén szükségessé váló készítményből. A tabletták kiosztásának vagy készletezésének módjáról a két ország egyikében sem született még döntés.
A lakosság egészének jódtablettákkal történő ellátása már a 2011-es fukusimai erőműbaleset után felmerült Belgiumban.
A belga nukleáris erőművek biztonságossága
két ok miatt vált közbeszéd tárgyává.
Egyrészt 2012 nyarán repedéseket találtak a doeli erőmű 3-as és a tihange-i 2-es blokkján, ezeket a szakemberek azóta vizsgálják. Másrészt, a novemberi párizsi terrortámadás elkövetői után nyomozva, két gyanúsítottnál olyan rejtett kamerás felvételeket talált a belga rendőrség, amelyek arról tanúskodnak, hogy a terroristák megfigyelték a flandriai Molban található atomerőmű egyik vezető beosztású munkatársát.