Apró zárványokat, úgynevezett szferulákat találtak kutatók 3,46 millió éves óceánaljzati üledékekben Nyugat-Ausztráliában, írja a Science Alert tudományos hírportál. A szferulák milliméteres olvadt kőzetcseppek, amelyek meteoritbecsapódások során keletkeznek.
„Az, hogy itt találtuk meg a nyomokat, még nem bizonyítja azt, hogy ténylegesen ide csapódott be a meteorit, hiszen az anyaga az egész világon szétszóródhatott” – mondja Andrew Glikson, az Australian National University's Planetary Institute munkatársa. Az eredeti krátert talán nem is fogják megtalálni, hiszen a vulkanikus folyamatok és tektonikus mozgások teljesen eltüntethették.
Számítások szerint az objektum 20-30 kilométer átmérőjű lehetett, és több száz kilométer átmérőjű becsapódási krátert hagyhatott maga után.
Ezzel szemben a dinoszauruszok kihalását okozó 66 millió éves becsapódás „csak” 180 kilométer átmérőjű krátert hagyott maga után. Persze, ez is óriási, de közel sem olyan nagy, mint ami a három és fél milliárd éves becsapódás során keletkezhetett.
A mintákban a meteoritokra jellemző mennyiségben találtak platinát, nikkelt és krómot. Már maga a szferulák felfedezése is komoly eredmény, de még így is sok a megválaszolatlan kérdés: pontosan hol történt a becsapódás, és milyen hatással lehetett a bolygóra hosszú távon.
„Ez még csak a jéghegy csúcsa. Ezzel együtt 17 olyan becsapódás nyomait sikerült megtalálnunk, ami két és fél milliárd évnél idősebb, de több száz is lehet belőlük” – véli Glikson.
Ezek a becsapódások pedig jelentősen befolyásolhatták Földünk fejlődését.”
Az eredményeket a Precambrian Research című folyóiratban tették közzé.