Az Allan Debelle és Rhonda Snook által vezetett tanulmányban az ecetmuslicák (Drosophila melanogaster) párzási viselkedését vizsgálták, miután 100 nemzedéken át vagy poliandriás („többférjű”, azaz több hím vetélkedik egyetlen nőstényért), vagy monogám (ahol minden hímnek csak egyetlen nőstényhez van hozzáférése) populációban nőttek fel.
A kutatók felfedezték, hogy a poliandriás populációkban fejlődött hímek – ahol igen heves volt a nemi versengés – sokkal nagyobb valószínűséggel kerekednek felül más hímeken, és párosodnak sikeresen, attól függetlenül, hogy a nőstények milyen populációból származnak.
Egy korábbi tanulmányban a szerzők azt tapasztalták, hogy a többférjű populációból származó nőstények jobban kedvelik a hasonló populációból származó hímek udvarlását, és a monogám nőstények pedig a monogám hímekét. Ez a hímek és a nőstények kapcsolt evolúciójának következménye.
A mostani tanulmányban a kutatók megint azt figyelték meg, hogy a monogám nőstény muslicák vonakodnak párzani a poliandriás populációból származó hímekkel, ennek ellenére az esetek 80 százalékában ez nem számít, mert a poliandriás hímek legyőzik a monogámokat.
„Kutatásaink azt mutatják, hogy amikor a hímek erős szexuális versengés közben fejlődnek, akkor egyre inkább versenyképesebbekké válnak, és végül ’szuperhímekké’ alakulnak” – írták a szerzők a Journal of Evolutionary Biology folyóiratban.
„Ez arra utal, hogy a nemi versengésnek két egymással ellentétes evolúciós következménye van. Megváltoztathatja a populációk közötti udvarlási viselkedést, ami ez után megakadályozhatja az eltérő populációkban lévő egyedek párzását, és további diverzifikációhoz s végül új faj kialakulásához vezethet” – állítják a kutatók.
A szexuális versengés azonban nagyon versenyképes egyedeket is létrehozhat, amelyek mindenkivel sikeresen párzanak,
ez viszont az ilyen diverzifikáció ellen hat” – olvasható a tanulmányban.