Az antiküthérai szerkezetet 1900-ban hozták felszínre egy hajóroncsból, amely valószínűleg görög luxuscikkeket szállíthatott Kis-Ázsiából Rómába. A roncsból a szerkezeten kívül bronz- és márványszobrokat, ékszereket és bútormaradványokat hoztak fel.
A rejtélyes bronzkorong egyfajta „mechanikus számítógép”, amelyet a Naprendszer objektumainak pozicionálására, a holdfogyatkozások kiszámítására használtak – valószínűleg Kr. e. 205-ben készítették, jó ezer évvel azelőtt, hogy hasonló "gépek" megjelentek volna a világ más részein. A szerkezet nagy részét az erózió már olvashatatlanná tette, és a látható jelek közül is több olyan apró (akár csak 1 milliméteres) volt, hogy szinte lehetetlen volt kivenni, milyen írást is rejt pontosan.
Egy friss kutatásnak most sikerült 82 részletet azonosítaniuk a szerkezetből, ezáltal rájöttek, hogy azt
nemcsak asztronómiai, de spirituális célokra is használták.
Kiderült, hogy a görögök ugyanúgy megjósolták a holdfogyatkozások színét, mint az idejét, aminek nagy jelentőséget tulajdonítottak.
"Egyelőre nem tudjuk, hogyan is értelmezzük ezt az egészet, de valószínűleg a fogyatkozás színe valamiféle ómen lehetett a görögök számára" - mondta el a Reutersnek Mike Edmunds, a Cardiffi Egyetem asztrofizikusa. Edmunds már több mint 12 éve dolgozik azon, hogy megfejtse a szerkezetet.
Alexander Jones, a New York-i Egyetem ókori tudományokkal foglalkozó professzora szerint a felfedezés azért nagyszerű, mert általa láthatjuk, hogyan képzelték el az ókori görögök a világ működését. "Ez valószínűleg nem egy kutatóeszköz volt, sokkal inkább egy olyan szerkezet, amely segítségével megtanították az embereknek, szerintük hogyan működik a kozmosz" - mondta.
Az antiküthérai szerkezet 40 darab kézzel készített bronz fogaskerékből és tárcsából áll. A legnagyobb keréknek eredetileg 223 foga volt.
A leleten görög csillagászati feliratok és több mint 2000 írásjel és szimbólum található.
A szerkezet 33 cm magas, 17 cm széles és 9 cm mély, bronzból és fából készült tokban találták. A most vizsgált 82 részletet röntgennel és vadiúj felképezési technikával tették láthatóvá. Évtizedek óta foglalkoztatja az asztronómusokat és régészeket is, hogy tulajdonképpen mire használhatták pontosan.
Egyes elméletek szerint a „feltalálója” Rodoszi Poszeidóniosz sztoikus filozófus lehetett, míg mások Arkhimédésszel hozzák kapcsolatba. Már valószínűleg Cicero is említette egyik művében, mint egy olyan szerkezetet, amelyet Poszeidóniosz készített.
Bár a friss kutatások sem garantálják, hogy már mindent tudunk a szerkezet működéséről, az biztos, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a megfejtéséhez.