A Tejútrendszer közepéhez közeli, gázokból és porból álló gigantikus felhőben fedezték fel a molekulát amerikai csillagászok, tanulmányuk a Science tudományos lapban jelent meg.
Egyes szerves molekulák aszimmetrikusak, úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a kép és a vele fedésbe nem hozható tükörkép, vagy a jobb kéz a bal kézhez - nagyon hasonlóak, de nem pontosan ugyanolyanok. A jelenséget ezért a kheir, a kéz görög elnevezése alapján kiralitásnak nevezik, a molekulákat pedig királis molekuláknak.
A tudósok régóta kutatják, hogy az élő szervezetek bizonyos molekuláknak miért csak az egyik verzióját használják, mint például a DNS építőköve, a ribóz, mely csak "jobbkezes" formájában van jelen. Az űrbéli propilén-oxid azt az elméletet támasztja alá, hogy a kiralitás kozmikus eredetű.
Nagy ugrást jelent a molekula felfedezése abban a kutatásban, amely a prebiotikus molekulák űrbéli létrejöttét és a földi élet létrejöttében játszott szerepét vizsgálja"
- írta közleményében Brett McGuire vegyész, a charlottesville-i rádiócsillagászati obszervatórium munkatársa. A felfedezés arra lehet bizonyíték, hogy az élet kémiai építőkövei a Föld történetének hajnalán meteoritok és üstökösök felszínén érkeztek a bolygóra.