Legendák és fotók a Duna mentén

Zsirmon Réka kócsagokról készült fotója

A Duna érzékeny, törékeny élővilágát mutatja be Kudich Zsolt és Zsirmon Réka természetfotósok legújabb kiállítása, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnoka lát vendégül. A két fotós 8 országot és 2800 folyamkilométert járt végig egy nemzetközi vizuális kampány részeként, amely Európa egyetlen veszélyezetett folyóját mutatja be.

8 ország, 81 millió ember, 2800 folyamkilométer, 14 nemzeti park, 4 hónapos határidő. Számokban röviden ennyi az a munka, amire a Kudich – Zsirmon természetfotós házaspárt a Duna-menti védett természeti területek hálózata, a DANUBEPARKS európai szervezete választotta ki.

A feladat az volt, hogy művészi igényességgel és 8 európai ország nemzeti parkjainak szakmai segítségével dokumentálják a megmaradt utolsó természetes árterek, folyószakaszok és folyó menti területek állapotát. A megbízásban egyszerre volt jelen a tenni akarás és a szomorú realitás. Tenni, amit és ameddig még lehet, és képeken megőrizni azt, amit ilyennek már sohasem fogunk látni.

Legendák és fotók a Duna mentén

"Szerencsére természetes módon jelentkezett az az igény a Duna-menti országokban, hogy az itt található nemzeti parkok, rezervátumok és tájvédelmi körzetek együttműködjenek. Ennek az egyik része az, hogy felhívjuk a figyelmet a természetvédelemre is" - mondta el dr. Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakmai igazgatóhelyettese a kiállítás megnyitóján.

"Az együttműködés során merült fel az ötlet, hogy létre kellene hoznunk egy olyan albumot, ami bemutatja a Dunát, a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékeket. Sőt, arra is gondoltunk, hogy

minden Duna-menti területnek megvannak a saját legendái, ezeket is összegyűjtöttük

a most megjelenő kötetben." A Kudich-Zsirmon együttműködésről ugyanis nem csak kiállítás, de könyv is született, ami egységben mutatja be a Duna-menti élővilágok helyzetét.

A kiállítás a Természettudományi Múzeum kupolacsarnokában látható Forrás: KUDICH-ZSIRMON Photography

A veszélyeztetett folyó

A Duna az egyetlen európai folyó, amely szerepel a WWF (Természetvédelmi Világalap) veszélyeztetettségi toplistáján. Azért került fel rá, mert eredeti ártere és mellékfolyói területük több mint 80 százalékát veszítették el a gátépítések, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás következtében a 19. század óta. A WWF jelentésében

a szakértők különösen riasztónak bélyegezték az emberi beavatkozásokat,

például a természetes működést megváltoztató folyamszabályozásokat, a folyó elvágását az árterektől, az intenzív mederkotrást és nagy építkezéseket.

A Duna-régió természeti öröksége európai jelentőségű. Egyrészt a folyó számos veszélyeztetett faj menedéke, másrészt Európa megmaradt vadonjainak jelentős része itt van. Minden évben madarak milliói követik a Dunát vándorútjukon az Északi sarkvidék és Afrika között.

A világ 10 legveszélyeztetettebb folyójának listáján a következők vannak még: a Jangce, a Mekong, a Szalven, a Gangesz és az Indus Ázsiából, a La Plata és a Rio Grande Latin-Amerikából, a Nílus Afrikából és a Murray-Darling Ausztráliából. Európából egyedül a Duna.

Tehenektől nyüzsgő börtönsziget

A gyönyörű fotósorozat elkészítése igazi nemzetközi összefogás eredménye. A fotóspár munkáját 14 nemzeti park és 60 szakember segítette, és Kudich elmondása szerint ez volt az, ami igazán különlegessé teszi a képeken visszaköszönő tájakat, állatokat és növényeket. Ott van például a Persina Nemzeti Park, amely gyakorlatilag egy börtönsziget, és csak külön engedéllyel lehet belépni rá.

"Több mint harminc napot kellett várnunk az engedélyre, hogy bejuthassunk. Hatalmas élmény volt.

Bemehettünk a területre önállóan, csak annyi volt a kikötés, hogy nem szólhatunk senkihez.

Készült egy fotó ott azokról a tehenekről, amelyeket a jó magaviseletű rabok gondozhatnak, gyakorlatilag ott gazdálkodnak" - mondta el Kudich Zsolt. A sziget egyébként börtön létének köszönheti viszonylagos érintetlenségét, hiszen egyetlen híd jelenti csak a bejáratot rá, és a rabokon és az őrökön kívül nagyon kevesen juthatnak be ide.

Erőmű erőmű hátán

Nem mindenhol ilyen érintetlen azonban a Duna-szakasz: az osztrák-szlovák határ közelében például elég egyáltalán nem úgy néz ki a folyó, mint ahogyan itthon megszokhattuk.

Winkler Róbert természetfotós a most megjelent albumot nézegeti Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

"A hazai természetvédelmi kollégák a Donau-Auen Nemzeti Park láttán biztosan nagyot néznének. Ezen a szakaszon több mint negyven erőmű található a folyón, és nagyobb távolságokat kell utazni ahhoz, hogy értékes területeket találjon az ember. Viszont nagyon intenzív az élőhelyek helyreállítása" - mondta el dr. Kézdy Pál.

"Azt éreztük, hogy jobbra nézünk, balra nézünk, és mindenhol erőművet látunk. Szerencsére nálunk és tőlünk délre teljesen mást jelent a természetvédelem, mint itt" - tette hozzá Kudich.

A kötetben nem csak képek, hanem a helyszínekhez kapcsolódó legendák is megjelennek Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

A Csallóközben is kicsit hasonló a helyzet, a bősi erőmű egészen meghatározza a táj képét. "Amikor ez az erőmű megépült, akkor nagyon komoly vízvételmi rendelkezések léptek érvénybe, a talajszint alatt például, azt hiszem, 25 méterrel vannak vízzáró rétegek, ezért nehéz egy ilyen ártéri környezetnek itt fennmaradnia" - mondta Kudich.

Gyakorlatilag a környéken a szigetek nagy része eltűnt, és csak most kezdték újra megnyitni a holtágakat,

így újra kialakultak ezek a kis szigetek."

A magyar terület a kedvenc

Kudich azt is elmondta, hogy nyilván a magyar területek voltak a kedvenceik, már csak azért is, mert ide járnak a legtöbbet Zsirmon Rékával. "Itt is a szakmai segítség adott hatalmas előrelépést, lehet, hogy ha nem ilyen fotósorozat miatt megyünk, meg sem találjuk azokat a területeket, amiket most fotózhattunk. Ott volt például a Szigetközben az utolsó füzes élőhely, amiről fotót is kiállítottunk."

Kudich Zsolt, dr. Kézdy Pál és dr. Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója a megnyitón Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

A legfontosabb tanulság a fotósoknak mégis az volt, hogy

egyáltalán nincsenek határok, ha a természetvédelemről van szó.

A Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kopački rit és a Gornje Podunavlje természetvédelmi területek mind más országban találhatók, mégis elképesztő a természetvédelmi együttműködés közöttük. "Jól mutatja, hogy a Duna-menti élőhelyek nem ismernek határokat" - jegyezte meg Kudich.

Zsirmon Réka kócsagokról készült fotója Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Kötődnek azonban rossz élmények is a területhez: a határon átérve mindenhol táblák figyelmeztetnek arra, hogy a környéken aknaveszély van, és nem szabad kiszállni a csónakokból. "Azt mondták, hogy ha mégis kiszállnánk, akkor a vaddisznók nyomaira lépjünk, mert ők megérezik, hogy hol vannak az aknák. Rossz volt belegondolni, hogy egy ilyen természetvédelmi területen ilyesmi megtörténhet."

A Dunát bemutató fotókiállítás Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban látható 2016. június 1-től július 17-ig.