Ide esik majd a Nemzetközi Űrállomás, ha leszerel

Itt található a Nemo-pont

A Nemzetközi Űrállomás fenntartását jelenleg 2024-ig vállaltuk, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem is nagyon hosszabbítjuk meg a szolgálatát. De mi lesz egy ilyen hatalmas szerkezettel, ha egyszer már nincs rá szükségünk? Hová tűnik az a sok űrhajó és űrszonda, amit már nem használunk? 

A Csendes-óceán szárazföldektől legtávolabb eső területén, azaz Nemo-pontján, létezik egy hely, amit csak űrtemetőnek neveznek - ide járnak meghalni azok az űrhajók és űrszondák, amelyekre már nincs többé szükségünk, de nem hagyhatjuk őket a Föld körül keringeni.

Itt található a Nemo-pont Forrás: NOAA

A pont valahol 4800 kilométerre Új-Zéland keleti partvidékétől, és 3000 kilométerrel az Antarktisz fölött található, és eddig összesen 263 eszköz fekszik itt az óceánban, négy kilométer mélyen.

Mi az a Nemo-pont?

A Nemo-pont a déli Csendes-óceánon található, 2688 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől. Földrajzi koordinátái: d. sz. 48° 52′ 36″, ny. h. 123° 23′ 36″, a Ducie-szigetekhez, a Pitcairn-szigetek egyikéhez és az antarktiszi Marie Byrd-földhöz legközelebb. A pont körül csak víz található 22 405 411 km²-en, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész volt Szovjetunió.

Nem hagyhatjuk őket keringeni

A Föld körül több ezer űreszköz kering, de ezek közül egyik sem olyan, amely már használaton kívül van. Az olyan eszközöket, amelyeket már nem használunk, az országok űrkutatási szervezetei lassan közelebb hozzák a bolygóhoz, és úgy manőverezik őket, hogy ide, a Nemo-ponthoz essenek. Fennhagyni őket rendkívül balesetveszélyes lenne, mivel a Föld gravitációja előbb-utóbb magához húzná őket,

ekkor pedig nem lehetne irányítani, hova essenek

- írja a Popular Science. Könnyen lehet, hogy lakott területet találnának el, ez pedig egy nagyobb eszköz esetében tömegkatasztrófával is járhat.

Fekszik már itt űrállomás

Az űrtemető leghíresebb "halottja" minden kétséget kizáróan a volt orosz űrállomás, a Mir, amelynek leszereléséről 2001-ben döntöttek. Az űrállomás 15 évig működött, majd 2001. március 23-án irányított manőverrel a Nemo-pontba csapódott. A Miren kívül összesen 262 különböző űreszköz fekszik itt az óceán mélyén, amelyek nagy részét az oroszok küldték ide, egészen pontosan 190-et. A második helyen a NASA áll 52 szerkezettel, ezt Európa követi nyolccal, és vannak itt űreszközeik Japánnak és a SpaceX-nek is.

Az orosz Mir űrállomás Forrás: Wikimedia Commons

Az ISS is hazajön

Küldetése végén a Nemzetközi Űrállomás is hasonló sorsra jut majd, mint orosz elődje: kutatók szerint vélhetően 2028-ban fogják visszahozni a Földre, és a Nemo-ponthoz manőverezik majd. Ez lesz az eddigi legnehezebb ilyen akció, hiszen

az ISS négyszer akkora, mint a Mir volt, és legalább 500 tonnát nyom.

A focipályányi méretű űrhajót nagyon nehéz lesz úgy visszamanőverezni a bolygóra, hogy ne legyen balesetveszélyes, hiszen a légkörben hő és súrlódás hatására leváló darabokat nem tudják irányítani a vezérlőből.

A Nemzetközi Űrállomás az ISS-hez csatlakozott Endaveour űrsiklóval Forrás: NASA

A statisztikák egyébként is ijesztőek: a NASA Orbitális Törmelékekkel foglalkozó irodája (igen, ilyen is van) szerint minden visszaérkező objektumnak van 0.0001 százalék esélye, hogy lakott területen landoljon - tehát tízezer alkalomból egyszer biztosan lesz olyan, hogy nem jönnek be a számítások. Mi pedig már csak remélhetjük, hogy egy apró műholdról lesz szó, és nem egy több száz tonnás monstrumról.