A szárnyak olyan ősmadáré voltak, amely az Enantiornithes madarak csoportjába tartozott. Ez a foggal is rendelkező madárcsoport mintegy 66 millió éve, a kréta és a tercier földtörténeti kor határán kihalt. A modern madár egy másik evolúciós ágból, az Ornithuromorpha madarak csoportjából fejlődött ki.
A fosszíliát Mianmarban találták meg a kutatók. Mivel a két szárny kiválóan megőrződött, lehetőség nyílt arra, hogy az ősi végtagokat és a tollakat összehasonlítsák a mai madarakéval.
Kiderült, hogy sok a hasonlóság: a bőr, az izmok, az egyes tollak mikrostruktúrái mind a mai szárnyasokéra emlékeztet. A leletből még a tollak színezete is megállapítható, eszerint barna és fehér tollak borították szárnyakat, olyan mintázatban, mint ami a modern madaraknál megfigyelhető.
A Nature Communications magazinban publikált tanulmány bizarr érdekessége, hogy a szárnyak tulajdonosa vélhetően még élt, amikor a gyanta csapdába ejtette. A karmolászás nyomai ugyanis megőrződtek, ami arra utal, hogy az áldozat ki akart szabadulni a végzetes csapdából.