Gépeltérítő bokszolók ütötték le a pisztollyal hadonászó ávóst

1959 MALÉV Li-2 Ferihegy

Hatvan éve, 1956. július 13-án sikerült először civileknek Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve nyugatra szökniük. A sikeres akciót egy volt berepülőpilóta, egy exújságíró segédmunkás és két nehézsúlyú bokszoló ötölte ki, de kellett egy jó adag szerencse is ahhoz, hogy összejöjjön a vakmerő vállalkozás.

A második világháborúban a magyar repülőterek tönkrementek, a személyszállító repülőgépek nagy része pedig megsemmisült. A légi közlekedés újraszervezésére szovjet–magyar vegyes vállalat alakult, kiterjesztve a szovjet befolyást a magyar gazdaság e területére is.

A Ferihegyi repülőtér 1956-ban (ma Liszt Ferenc Repülőtér) Forrás: Fortepan/UVATERV

A Maszovlet halála

Az 1946. március 29-én létrejött Maszovlet (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) működését öt szovjet gyártmányú Li-2 típusú repülőgéppel kezdte meg. Az első járat október 15-én Szombathelyre és Debrecenbe indult Budaörsről, és még 1946-ban megindították a győri és szegedi járatot is. Hamarosan bekapcsolták a hálózatba Miskolcot és Pécset, 1954 nyarán a járatok (amelyek 1950-től Ferihegyről indultak), már 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel,

a jegyek ára nem haladta meg a gyorsvonati első osztályra váltott jegyek ellenértékét.

A Maszovlet 1954. november 26-án megszűnt, miután a magyar állam megvásárolta a szovjet fél részesedését, amelynek helyére a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat lépett.

A belföldi légi forgalom a politikai rendőrség, az ÁVH ellenőrzése alatt állt, hiszen a repülés nagy csábítást és lehetőséget jelentett a nyugatra távozáshoz. Az ÁVH azután helyezte el civil ruhás biztonsági embereit, az úgynevezett légimarsallokat a gépeken, hogy 1949. január 4-én a Pécs–Budapest járatot felszállás után a repülőmérnök és a pilóta hatalmába kerítette, és a géppel az NSZK-ba távoztak. 1956 nyarán viszont először fordult elő, hogy egy erőszakkal megszerzett Malév-géppel civil géprablóknak sikerült külföldre jutniuk.

A Malév Li-2 típusú gépe Ferihegyen Forrás: Fortepan

Segédmunkás és kulák szökésben

A terv értelmi szerzői két huszonéves, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György voltak. Ők a helyi bokszklubban határozták el, hogy mindenáron elhagyják Magyarországot. Iszák korábban újságíró volt, és szavai szerint

végképp csalódott a szocializmusban.

Polyák a Magyar Néphadsereg berepülőpilótájaként szolgált, de kulák származása miatt megbízhatatlannak minősítették és leszerelték.

Az akcióhoz Iszák két nehézsúlyú ökölvívó tanítványát, Polyák pedig két amatőr vitorlázórepülőt szervezett be, és velük tartott Iszák felesége, Emese asszony is. A társaság együtt váltott jegyet a szombathelyi járatra, és 1956. július 13-án reggel a Vörösmarty (ma Gerbeaud) cukrászdában találkoztak. Tisztában voltak a disszidálási terv kockázataival, Iszák húsz százalék esélyt adott a sikernek, tudva, hogy a kudarc a kötelet jelentheti számukra. A mindenre elszánt csapatot azonban még ez a súlyos kockázat sem riasztotta vissza a terv végrehajtásától.

Az 1954-ben a Maszovlet jogutódjaként létrejött Malév kötelékében repülő Liszunov Li-2 gépek közül többet is eltérítettek Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

A gép utasai – a hét „távolabbi céllal” felszállót kivéve – egy ifjúsági találkozóra tartottak. A gépeltérítők a nyugati határhoz közeledve léptek akcióba, erre az adta meg a jelet, hogy egyikük felkiáltott: „Jé, ott van Győr!” Ennek elhangzása után

ütlegelni kezdték az utasokat, hogy cselekvésre késztessék, majd semlegesítsék az ávós kísérőt.

Nem sült el az ÁVH-fegyver

Doktor Elek ÁVH-alhadnagy azonban a pilótafülkében tartózkodott, és nem használta a fegyverét; később azt vallotta, hogy a várható tűzharcra tartogatta a töltényeket, de olyan verzió is kering a történetről, hogy egyszerűen nem működött a fegyvere.

A német sajtó is beszámolt az esetről Forrás: VAOC

Tűzharc végül nem alakult ki, Polyákék leszerelték a pilótát és a biztonsági tisztet, és tíz perc alatt hatalmukba kerítették a gépet. A verekedés több sérüléssel járt, mert az utasok ellenálltak, és egyszer a gép is zuhanni kezdett. Az irányítást megszerezve Polyák 300-400 méteres magasságban, a radarrendszert kikerülve navigált át a magyar–osztrák határon.

Az Li-21 az üzemanyag fogytával

a Münchenhez közeli ingolstadti NATO-támaszpont épülő, véletlenül meglátott leszállópályáján landolt.

Földet érve a hét gépeltérítő – és hozzájuk csatlakozva két utas – politikai menedékjogot kért, a többieket a magyar hatóságok visszahozatták. A csoportot Nyugaton szabadsághősként ünnepelték, a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. A hazai sajtó ugyanakkor a társadalom söpredékéből kikerült banditákat emlegetett, akiket távollétükben halálra ítéltek.

A hazaérkezett gépszemélyzetet és a pórul járt légimarsallt idehaza is a sajtó kitüntetett érdeklődése fogadta Forrás: VAOC

A gépeltérítés két huszonéves vezéralakja az Egyesült Államokból kapott visszautasíthatatlan ajánlatot: egyikük rövidesen az amerikai katonai hírszerzés, a CIC ügynöke lett, másikuk a légierő pilótájaként végzett titkos küldetéseket. Iszák Ferenc a történtekről angol nyelvű regényt írt Szabadrepülés címmel, 2013-ban ennek alapján készült a Szabadság – Különjárat című magyar tévéfilm.