Most már hamis emlékeket is tudnak az agyunkba ültetni

Human brain, computer artwork.

Még elég sci-finek hangzik, pedig már a küszöbön van: japán kutatóknak sikerült teljesen hamis emlékeket beprogramozniuk a kísérleti alanyaik agyába. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy pontosan meg sem mondták a résztvevőknek, hogyan befolyásolhatják saját emlékeiket – mégis működött a módszer.

A Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Brown Egyetem és a japán Fejlett Telekommunikációs Kutatóintézet munkatársai olyan módszert fejlesztettek ki a hamis képzetek és emlékek előidézésére, ami akár a depresszió és az autizmus kezelésében is segítségünkre lehet.

Úgy programozták be az alanyok agyát, hogy nem is tudtak róla Forrás: AFP

Neurofeedback: a kiaknázatlan lehetőségek tárháza

Mindezt egy neurofeedback nevű módszer segítségével érték el: ez úgy működik, hogy az alany egy fMRI-készülékben fekve különböző logikai játékokkal játszik, miközben a szerkezet monitorozza az agyműködését, és visszaküldi az alanynak, hogy éppen mi történik az agyában.

Mi pontosan a neurofeedback?

A neurofeedback terápia során gyakorlatilag az agy működésének szabályozásával érnek el bizonyos viselkedésbeli változásokat. Az agyműködés optimalizálása, tökéletesítése az agyhullámok monitorozásán és azok kognitív befolyásolásán alapszik. Az emberi agy számos probléma, pszichés megbetegedés esetében az elvárttól eltérő agyhullámmintázatot mutat. A neurofeedback terápia során az eltérő agyhullámok amplitúdójának csökkentését vagy növelését segítjük, hogy a problémák megszűnjenek, és az agy működése harmonikussá váljon. Használható még az agytevékenység serkentésére, a teljesítőképesség fokozására és a kreativitás növelésére is.

A neurofeedback mint módszer és eszköz használata itthon a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyar Szimbólumterápiás Egyesület akkreditált képzésén sajátítható el. Fontos tudni, hogy a neurofeedback nem helyettesíti a pszichoterápiás ellátást. Bizonyos problémák kezelésében csak kiegészítő segítséget jelenthet. Neurofeedback fejlesztést/terápiát csak az arra kiképzett szakember végezhet, aki emellett orvosi, pszichológiai vagy gyógypedagógiai alapdiplomával rendelkezik.

Hasonlít ahhoz, ahogyan a pulzusmérő sportórák működnek, amelyek alapján be tudjuk állítani, hogy milyen intenzitással akarunk edzeni - írja a Stat News. Ma már neurofeedback terápiák is léteznek, amelyek a legmodernebb tanulási módszernek számítanak jelenleg: a fejtetőn elhelyezett szenzorok és egy készülék segítségével egy szakember nyomon követi a számítógép kijelzőjén megjelenített EEG-jeleket, és amennyiben nem az elvárt hullámok mintázata rajzolódik ki, úgy más beállításokat hajt végre.

Egy idegsejt képe. A neurofeedbackkel az idegsejtek közötti kapcsolatokat generálják Forrás: University of Lund

A neurofeedback jelenlegi legfejlettebb változatát a Brown Egyetem kutatója, Takeo Watanabe fejlesztette ki: az Asszociatív Dekódolt fMRI Neurofeedback (Associative Decoded fMRI Neurofeedback) technológiája segítségével az alanyok úgy tanítják meg az agyat különböző asszociációkra vagy új készségekre, hogy azok gyakorlatilag nincsenek tudatában, pontosan hogyan tanulnak.

Fekete-fehér csíkok vörösen

A kísérleti alanyok a háromnapos gyakorlás során megtanulták a fekete-fehér csíkokat ábrázoló képen meglátni a piros színt úgy, hogy senki nem tanította meg nekik, hogyan tegyék. Először a résztvevők agyát térképezték fel, hogy a gép szoftvere felismerje az agyi aktivitásuk sajátosságait. Ezután következett csak a háromnapos intenzív neurofeedback tréning, amely során egy fMRI-gépben fekve megmutatták nekik a fekete-fehér csíkozott képet - a fotó közepére kellett koncentrálniuk, miközben

felszólították őket, hogy „szabályozzák az agyműködésüket”.

Csak ennyit: szabályozzák az agyműködésüket, azaz gondoljanak valami másra, ne a fekete-fehér csíkokra. Nem kérték őket semmilyen konkrét dologra, a piros szín szóba sem került.

Ahogyan a fekete-fehér kép eltűnt, a gép visszajelzést adott a résztvevőknek, hogy mennyire sikerült ez a szabályozás. A kutatók egy bizonyos agyi folyamatot kerestek: azt, amely a vörös szín érzékelésekor lép életbe.

A kutatók azt a folyamatot keresték az agyban, amely a vörös szín érzékelésekor lép életbe Forrás: AFP/Photononstop

Az alanyok akkor kaptak magasabb pontszámot, ha valahogy, tudat alatt, lezajlott ez a folyamat az agyukban - azaz olyan dologra gondoltak, amelyben aktívan szerepelt a vörös szín. Azok, akik több pontot gyűjtöttek, azaz sikeresebbek voltak, több pénzt is kaptak a kutatásban való részvételért. A jutalom miatt az agy neurofeedbacket, azaz idegsejti választ generál, így újabb kapcsolatok jönnek létre az agy különböző részei között. Minden alanynak ötszázszor kellett megismételnie a gyakorlatot.

Hónapokkal később is működik

Így azok az alanyok szerezték a legtöbb pontot, akiknek az agyában a vörös színérzékelésért felelős rész gyulladt fel az fMRI-n - pedig a beszámolók szerint egyikük sem koncentrált a vörös színre. Volt, aki zebrára gondolt, más gimnasztikaversenyre - a vörös színre konkrétan senki sem. Mégis, a neurofeedback tréningen részt vett alanyok vörösérzékelője egyre gyakrabban villant fel a fekete-fehér csíkos kép láttán, mint a kontrollcsoporté, akik nem kaptak olyan utasítást, hogy szabályozzák az agyműködésüket.

A neurofeedback tréningen átesett alanyok még ott is vörös színt láttak, ahol a csíkok valójában kissé zöldes árnyalatúak voltak.

Watanabe elmondta, hogy ez nem hallucináció, hanem a szinesztéziához hasonló jelenség: a szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít.

Hónapokkal később megismételték a kísérletet, és megállapították, hogy a neurofeedback tréningen átesett emberek még mindig felidézik a piros színt, amikor fekete-fehér csíkokat mutatnak nekik.

Küszöbön a depresszió és az autizmus kezelése?

Watanabe és kutatócsoportja szerint ezt a módszert használhatnák a depresszió vagy az autizmus kezelésére is. A depresszió esetében az alanyok magasabb pontszámot kapnának akkor, ha az agyi aktivitásukban kevésbé mutatkoznak a depresszió jelei, az autizmus esetében pedig a betegséggel járó tünetek visszaszorításában lehetne szerepe.

Az új módszerrel akár még az autizmust is lehetne hatékonyan kezelni Forrás: RIA Novosti/Maria Alekseeva

A japán kutató utóbbira már komoly kutatásokat is végez: tavasszal megvizsgálta Asperger-szindrómában szenvedő emberek agyi aktivitását, és neurofeedback tréninggel megpróbálta erősíteni a normál kapcsolódásokat, és gyengíteni a betegséggel együtt járó vagy azt előidéző agyi összeköttetéseket.

Egyelőre nem járt sikerrel, de azt mondja, hogy a módszer jó, csak meg kell találnia, hogyan alkalmazhatja a beteg emberekre is.