Egy 1075 éves fenyő a legöregebb élő fa Európában

Egy több mint 1075 éves balkáni páncélfenyő a jelenleg ismert legöregebb élő fa Európában – állapították meg svéd, német és amerikai kutatók.

A balkáni páncélfenyő vagy egyszerűen csak balkáni fenyő (Pinus heldreichii) normális esetben is hosszú életű fa. A most azonosított példány azonban emberi kormértékkel mérve egészen elképesztően idős. A fa Kr. u. 941-ben csírázhatott ki a magjából a Pindosz-hegység közelében, így legalább 1075 éves.

Egészen elképesztő, hogy ez a hatalmas, komplex és lenyűgöző organizmus ilyen hosszú ideig megmaradt egy ilyen ellenséges környezetben, ahol már több mint háromezer éve megvetette a lábát az emberi civilizáció"

- mondta Paul J. Krusic svéd dendrokronológus, a görögországi famatuzsálemet felfedező expedíció vezetője.

A svéd kutatók, a Mainzi Egyetemen és az Arizonai Egyetemen dolgozó kollégáikkal együtt a görög mitológiából ismert Adoniszról nevezték el az Európa legöregebb élő fájának címével kitüntetett balkáni páncélfenyőt.

A szakemberek szerint az Adonisznak is otthont adó észak-görögországbeli Píndosz-hegység egyik magasan fekvő erdejében több mint egytucatnyi ezeréves fa él - számolt be honlapján a Stockholmi Egyetem.

Forrás: Dr. Oliver Konter, Mainz

Évekkel ezelőtt olvastam egy írást erről a nagyon érdekes görögországi erdőről.

A kutatásunk során megpróbálunk minél távolabb visszatekinteni a múltba a hajdani éghajlati viszonyok feltérképezése érdekében, amihez nagy szükségünk van ilyen időskorú élő fákra." - mondta a szakember.

„A fa korának meghatározásához egy famagot kellett kivennünk kívülről a középpont felé haladva. A mag 1 méter hosszú és 1075 évgyűrű számlálható meg rajta" – magyarázta Krusic.

A kutató azt is elmondta, hogy a gyűrűk számlálásához használt mintát nem a fa alapjából vették (hogy ne veszélyeztessék a fa életét), ami azt jelenti, hogy a fa még öregebb is lehet, de azt nem tudja megmondani, mennyivel.

A kutatók reményei szerint az Adoniszhoz hasonló, valamint az elmúlt évszázadokban elpusztult, de a talajon megőrződött fák évgyűrűinek éves változásai hasznos információkkal fognak szolgálni a több ezer évvel ezelőtti éghajlati és környezeti viszonyokról.

A matuzsálemi fákat a Stockholmi Egyetem, az Academy of Athens és a TEMES S.A. szervezet együttműködésével megvalósuló tudományos expedíciók keretében fedezték fel.