Egy 1075 éves fenyő a legöregebb élő fa Európában
![legöregebb fenyő](https://cdn.origo.hu/2023/12/WMWquNA3ZUW1CkrReQuCpjj4C2KQmxTk8qkTypS2ekE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Y4MGVmN2NjZWNmYjQ3OTNiZDc2YmQ0YTliYTg3OTNi.webp)
A balkáni páncélfenyő vagy egyszerűen csak balkáni fenyő (Pinus heldreichii) normális esetben is hosszú életű fa. A most azonosított példány azonban emberi kormértékkel mérve egészen elképesztően idős. A fa Kr. u. 941-ben csírázhatott ki a magjából a Pindosz-hegység közelében, így legalább 1075 éves.
Egészen elképesztő, hogy ez a hatalmas, komplex és lenyűgöző organizmus ilyen hosszú ideig megmaradt egy ilyen ellenséges környezetben, ahol már több mint háromezer éve megvetette a lábát az emberi civilizáció"
- mondta Paul J. Krusic svéd dendrokronológus, a görögországi famatuzsálemet felfedező expedíció vezetője.
A svéd kutatók, a Mainzi Egyetemen és az Arizonai Egyetemen dolgozó kollégáikkal együtt a görög mitológiából ismert Adoniszról nevezték el az Európa legöregebb élő fájának címével kitüntetett balkáni páncélfenyőt.
A szakemberek szerint az Adonisznak is otthont adó észak-görögországbeli Píndosz-hegység egyik magasan fekvő erdejében több mint egytucatnyi ezeréves fa él - számolt be honlapján a Stockholmi Egyetem.
Évekkel ezelőtt olvastam egy írást erről a nagyon érdekes görögországi erdőről.
A kutatásunk során megpróbálunk minél távolabb visszatekinteni a múltba a hajdani éghajlati viszonyok feltérképezése érdekében, amihez nagy szükségünk van ilyen időskorú élő fákra." - mondta a szakember.
„A fa korának meghatározásához egy famagot kellett kivennünk kívülről a középpont felé haladva. A mag 1 méter hosszú és 1075 évgyűrű számlálható meg rajta" – magyarázta Krusic.
A kutató azt is elmondta, hogy a gyűrűk számlálásához használt mintát nem a fa alapjából vették (hogy ne veszélyeztessék a fa életét), ami azt jelenti, hogy a fa még öregebb is lehet, de azt nem tudja megmondani, mennyivel.
A kutatók reményei szerint az Adoniszhoz hasonló, valamint az elmúlt évszázadokban elpusztult, de a talajon megőrződött fák évgyűrűinek éves változásai hasznos információkkal fognak szolgálni a több ezer évvel ezelőtti éghajlati és környezeti viszonyokról.
A matuzsálemi fákat a Stockholmi Egyetem, az Academy of Athens és a TEMES S.A. szervezet együttműködésével megvalósuló tudományos expedíciók keretében fedezték fel.