A pikkelyes testű tobzoska balvégzetét az okozza, hogy a hagyományos kínai és vietnami orvoslásban szinte mindenre felhasználják a szarupikkelyeit a rák és az izzadás gyógyításától az ízületi gyulladásig. Ezenkívül éttermekben is felszolgálják ínyencfalatként.
Mivel Ázsiában nagyon megfogyatkozott már a számuk, és büntetik az illegális kereskedelmüket,
ezért az orvvadászok áttették székhelyüket Dél-Afrikába.
Innen évente több mint 1 millió tobzoskát szállítanak Kínába részben csempészáruként, részben hamis papírokkal.
A szakemberek a veszélyeztetett állatok nemzetközi kereskedelmével foglalkozó szervezet (Convention on International Trade in Endangered Species, CITES) e heti johannesburgi ülésén kongatták meg a vészharangot.
A kutatók szeretnék elérni, hogy a tobzoskák kereskedelmét mindenütt illegálissá nyilvánítsák a világon. Talán így megállítható a fajok egyedszámának vészes csökkenése.
A tobzoska (Pholidota sp.) hasonlít az „articsókába öltöztetett” tatura, azonban nincs köztük kapcsolat.
A tobzoska és a tatu hasonlósága kitűnő példa a konvergens evolúcióra,
amely esetben a két faj külön fejlődik, de hasonló tulajdonságokra tesznek szert. Ebben az esetben mindez a termeszek és hangyák evésében merül ki.
A ragadozó emlős támadás esetén labda formájúra gömbölyödik össze, és éles pikkelyeivel áthatolhatatlan páncélt hoz létre. Második védelmi funkciója a mérgező gáz kibocsátása. Nyelvük a testüknél is hosszabb lehet.
Kiváló a szaglásuk, ahhoz képest a látásuk rosszabb és alig hallanak. Csupán négy fajt találtak belőle Afrikában, és négyet Ázsiában. A félénk állat éjszaka a legelevenebb, magányos életet él, a hím és a nőstény is csak párzási időszakban találkoznak egymással.