Emberi maradványokat találtak egy berlini náci kutatótábor melletti területen elföldelve – jelentette az AP hírügynökségre hivatkozva a Daily Herald. A környéken korábban a Kaiser Wilhelm Társaság (Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften) működött, itt a náci időszakban áltudományos faji emberkísérletek zajlottak, így könnyen lehet, hogy a most talált maradványoknak ehhez a tevékenységhez is közük volt.
A csontokat a berlini Dahlem területén találták, ahol azután kezdték meg az ásatásokat, hogy 2014-ben, egy útépítés során véletlenül rábukkantak néhány maradványra. Az ekkor talált csontokat soha nem azonosították, az új felfedezésekkel azonban sikerült már annyi leletet összegyűjteni, hogy a régészek foglalkozzanak a dologgal.
Az ásatások során koponyadarabokat, fogakat, gerinccsigolyákat is találtak, néhányukon ragasztó maradványait is felfedezték, ami arra utalhat, hogy kiállítási tárgyakként kezelték őket.
Az ásatási terület nagyjából 100 méterre található attól a helytől, ahol
a híres-hírhedt Kaiser Wilhelm Társaság működött.
Az intézet eleinte nagybecsű kutatóegyesületként alakult, 1911-ben hozták létre. Fénykorában neves kutatók dolgoztak itt, köztük például Albert Einstein is.
A náci időszakban azonban itt működött az Emberi Öröklődési és Fajnemesítési Intézet (Kaiser Wilhelm Institute for Human Heredity and Eugenics), ahol áltudományos kutatások folytak, és ahová még a Halál Angyalaként emlegetett SS-tiszt, Josef Mengele (1911–1979) is küldött vizsgálandó testrészeket az auschwitzi koncentrációs táborból. Otmar von Verschuer (1896–1969) például, akit 1942-ben neveztek ki az intézet igazgatójának, ikreken végzett kísérleteket: Mengele a táborban legyilkoltatta az ikerpárokat, szerveiket pedig elküldte az igazgatónak, hogy kedvére vizsgálhassa őket.
Az intézet egyébként a ma is működő Max Planck Intézet jogelődje volt, és fennállása éveiben – a náci időszaktól eltekintve – fontos antropológiai kutatásokat végzett.
A régészek most csonttani azonosítási módszerek segítségével akarják meghatározni, milyen régiek a maradványok, és mikor földelhették el őket. Az eredmények legkorábban ez év végére várhatóak.
Most kapta fel egyébként a média azt a hírt is, hogy még a tavalyi évben,
tavasszal találtak néhány agyat és agydarabot a Max Planck Pszichiátriai Intézet felújítása közben,
amelyekről megállapították, hogy a náci fajnemesítési kísérletek áldozataihoz tartoztak. A minták a Julius Hallervorden (1882–1965) nevű agykutató gyűjteményét képezték, aki 1938-tól vezette a Kaiser Wilhelm neuropatológiai osztályát.
A második világháború alatt és után Hallervorden bizonyítottan végzett kísérleteket rabok és értelmi fogyatékosnak titulált emberek agyán, és mivel, ahogyan korábban említettük, Mengele ekkoriban előszeretettel küldött mintákat az intézethez, könnyen lehet, hogy zsidó áldozatok agymaradványai is a minták között vannak.
A Max Planck Intézet egészen a 80-as évek végéig használta ezeket a mintákat, csak ekkor kényszerültek elraktározni őket az etikai aggályok miatt, politikai nyomásra.