Kitűnő állapotú középkori fahajó a Fekete-tenger mélyén

A Fekete-tenger főleg a téli időszakban jellemző viharos időjárásról, illet a gyakran borult égbolt miatt ólomszürke vízfelszínről kapta

Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.

Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, és valamikor a 13-14. században építhették.

A felfedezés globális jelentőségű,

mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt - adta hírül az archaeologyinbulgaria.com régészeti hírportál.

Még az árbócai is megmaradtak a középkori koggénak

A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci, és egy 18-19. századi török hajót is.

A Fekete-tenger mélye különösen gazdag kiváló állapotban fennmaradt ó - és középkori leletekben Forrás: Limanally.com

Sok közülük olyan hajótípus, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket."

- Elképesztően jó állapotuk annak köszönhető, hogy a Fekete-tenger 150 méter mélyen oxigénhiányos.

A Fekete-tenger főleg a téli időszakban jellemző viharos időjárásról, illet a gyakran borult égbolt miatt ólomszürke vízfelszínről kapta Forrás: c31marius/Marius Cucos

A hajóroncsok új adatokkal szolgálnak a Fekete-tenger mentén élő közösségek kapcsolatairól, sőt a még korábbi idők életmódjáról, tengerhajózásáról - közölték a kutatók az eredményeiket ismertető közleményükben. Miközben a hajóroncsok többsége új felfedezés, bolgár régészek szerint a legérdekesebb leletek a középkori hajóroncsok.

A fahajók vázrészei normál viszonyok között gyorsan megsemmisülnek a tenger mélyén. Ezért több középkori és kora újkori hajótípust csak leírásokból és egykorú festményekről ismerünk Forrás: Wikimedia Commons

"Egyikük a 9-10. századi bizánci hajó. Nagyon ritka az ilyen lelet. Még érdekesebb az a 13-14. századi hajó, amely a Földközi-tenger nyugati részéről, talán Velencéből származik" - nyilatkozta Ljudmil Vagalinszki, a bolgár régészeti intézet és múzeum igazgatója a Nova TV-nek.

Eddig csak festményekről ismertük ezt a típust

A kogge 20 méter hosszú és nagyon jó állapotban megőrződött a hátsó fedélzet, a kormánylapát valamint az árbócok.

A koggék a felfedezések kora előtt jelentek meg Földközi- tenger térségében,

valójában ez az első hajótípus, amely lehetővé tette a távoli utazásokat nagy teherrel - magyarázta Klin Dimitrov, a szozopoli Vízalatti Régészközpont kutatója.

Korai, 14. századi kogge vitorlás replikája, amelyet egykorú leírások és ábrák alapján építettek újjá Forrás: Martime History

A hajót számos reneszánsz művész megfestette freskókon, képeken, de mindeddig egyetlen egyet sem találtak - hangsúlyozta. Dimitrov hozzátette, hogy Kolumbusz Kristóf hajóit, a karavellákat, amelyekkel eljutott Amerikába, a koggéra alapozva építették.

A kogge ihlette meg a 15. század többárbócos vitorlását, a karavellát is, amelynek fedélzetén vágott neki az Újvilág felfedezésének Kolombusz Forrás: Sail Ships History

A kogge Hanza kereskedelmi hajótípus volt, a 10. században jelent meg, és a 12. században terjedt el. Általában tölgyfából készült, egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel.

A hajót a középkori Európában főként a Hanza-szövetség használta, leginkább a Balti-térségben.

A hosszuk 15-25 méter közötti volt, szélességük 5-8 méteres, terhelhetősége elérte a 200 tonnát. Később a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy latinvitorlás árbóc honosodott meg.

Mérgezett víztömeg konzervál a Fekete-tenger mélyén

A Fekete-tenger a mediterrán nagymedence része, eredetét tekintve annak az egykori óriási belső tengerágnak, a Paratethysnek a maradványa, amely az oligocén időszakban (34 és 23 millió év között) fűződött le a Tethys-óceánról, és mintegy 8-10 millió éve semmisült meg. Részmedencéiből a Fekete - és a Kaszpi-tenger maradt fenn napjainkra, de a Paratethys részét alkotta a már csaknem teljesen kiszáradt Aral-tó is.

A Fekete-tenger űrfotója. Jól látszik a tenger felszínén szétterülő, világosabb színű édesvíztömeg Forrás: NASA

A Fekete-tenger áramlási viszonyai jelentősen eltérnek a Földközi-tengerétől.

A Földközi-tengerhez egyedüli kapcsolatot jelentő, rendkívül keskeny és magas fenékküszöbbel rendelkező Boszporusz-szoroson át nagyon lassú a vízcsere. Ugyanakkor a Földközi-tengernél kisebb kiterjedésű Fekete-tengerbe számos nagy és bő vízhozamú folyam, így a Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter és a Don ömlik be, kiédesítve felszíni víztömegét. (A Fekete-tenger csökkent sósvízű tenger, átlagos sótartalma mindössze 18 súlyezrelék, szemben a Földközi-tenger keleti nagymedencéjét jellemző 38 -39 súlyezrelékkel.)

A Fekete-tenger csökkentsós, úgynevezett brakkvízű tenger Forrás: HD Wallpapers

A kiédesedett és könnyebb felszíni, valamint a magasabb sótartalmú és mélybe süllyedt víztömeg élesen elkülönül egymástól, a Fekete-tengerben gyakorlatilag nincsenek a függőleges feláramlások.

Emiatt 150 méternél nagyobb mélységben oxigénhiányos, úgynevezett pangó víztömeg található.

Az aljzatra került szerves anyagból a reduktív környezetben szapropél,rothadó iszap lesz, amelyből nagy mennyiségű mérgező kénhidrogén oldódik ki a vízbe.

Normál sótartalmú és jól átszellőzött vízben a fahajók váza viszonylag gyorsan megsemmisül Forrás: Overizcht Project

E mérgezett mélyvizekben nincs élet,

hiányoznak azok az organizmusok, amelyek például a fahajók anyagát elemésztik. Ez a magyarázata annak, hogy a Fekete-tenger nagyobb mélységeiben sok száz, vagy akár több ezer éves fahajók roncsai is rendkívül jó állapotban konzerválódnak.