Stephen Hawking szerint történelmünk nagyrészt a butaság története

A Cambridge-i Egyetemen tartott előadásában Stephen Hawking azt a merész állítást tette, hogy a mesterséges intelligencia „vagy a legjobb, vagy a legrosszabb dolog, ami valaha történt az emberiséggel".

Örvendetes, hogy az intelligencia jövőjét vizsgáljuk

A beszéd az intelligencia jövőjét kutató új Leverhulme Központ (Leverhulme Centre of the Future of Intelligence) megnyitó ünnepségén hangzott el a héten, ahol a legkiválóbb tudományos elmék közül néhányan próbálnak majd választ adni olyan kérdésekre, mint a robotok jövője és a mesterséges intelligencia, olvasható a Science Alert ismeretterjesztő portálon.

A mesterséges intelligencia egyaránt lehet az emberiség legnagyobb áldása, vagy a civilizációra halálos veszélyt jelentő, a palackból kitörni készülő szellem Forrás: Wallpaper Abyss - Alpha Coders

„Rengeteg időt töltöttünk a történelem tanulmányozásával – mondta Hawking az előadásában –,

ami, mondjuk ki nyíltan, leginkább a butaság története."

De a múlt hibáinak felderítésére fordított minden idő ellenére úgy tűnik, hogy újra meg újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat.

Stephen Hawking szerint a világtörténelem az emberi butaság története, amiből sohasem tanulunk Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

„Ezért is örvendetes változás, hogy az emberek a múlt helyett az intelligencia jövőjét vizsgálják" – folytatta a professzor.

Hawking korábban is aggódott a mesterséges intelligencia miatt

Nem ez az első eset, hogy Hawking hangot adott a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos aggodalmának.

Hawking komolyan aggódik a mesterséges intelligencia lehetséges következményei miatt Forrás: Walldevil

Korábban arra figyelmeztetett mindenkit, hogy könnyen lehet, hogy az AI az emberi faj végét jelentheti.

2014-ben az Independentnek ezt írta: „A potenciális előnyök hatalmasak – minden, amit a civilizációnk elért, az emberi intelligenciának köszönhető. Nem tudjuk, mi fog történni, ha ezt sokszorosítjuk, felerősítjük azokkal az eszközökkel, amelyeket a mesterséges intelligencia ad nekünk, de a háború, a betegség és a szegénység megszüntetése mindenki listáján az első helyen szerepelne.

A történelem nagy, hatalmas károkat okozó pusztító háborúinak többnyire nem volt semmi értelmük Forrás: WW2

A mesterséges intelligencia megszületése az emberiség legnagyobb eseménye lehetne. Sajnos, talán az egyik utolsó eseménye is, ha nem tanuljuk meg, hogyan kerüljük el a kockázatokat."

Démonidézés

Elon Musk feltaláló, mérnök és vállalkozó 2014-ben azt nyilatkozta, hogy

a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan, mintha „démont idéznénk",

éppen ezért 2015 januárjában 10 millió dollárt adományozott 37 különböző kutatóprojektnek, hogy derítsék ki a mesterséges intelligencia előretörésének minél több veszélyét, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a potenciálisan pusztító erők megalkotása ellen.

Elon Musk szerint a mesterséges intelligenciával történő kísérletezés olyan, mintha démont idéznénk Forrás: The Register

A milliárdos feltaláló azért vállalkozott erre a feladatra, mert úgy gondolja, hogy a nyilvánosság vajmi keveset tud arról, hol tart most a mesterséges intelligencia, és hogy ez mekkora veszélyekkel járhat az emberiségre nézve. A Vanity Fair egy csúcstalálkozóján ezt mondta: „A legtöbb ember nem érti, milyen gyorsan fejlődik a gépek intelligenciája – sokkal gyorsabban, mint ahogy még azt a Szilícium-völgyben is elképzelik."

El kell kerülni a bajt, amíg lehet

Ha már ennyi nagy elme gondolja úgy, hogy nagyon nagy baj lehet a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése, valószínűleg hihetünk nekik. Azt még egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen formában jelenthet problémát, ha a gépeink érezni és gondolkodni kezdenek, tőlünk teljesen függetlenül.

El kell kerülni a bajt, amíg lehetséges Forrás: C.Warner Br/Everett/Rex

Musk szerint elsősorban akkor lehet katasztrófa az egészből, ha majd a robotok önmaguk fejlesztésére és egyszerűen csak önmagukra koncentrálnak –

ekkor az emberiséget úgy érzékelhetik, mint egyszerű levélszemetet,

amit egyszerűbb gyorsan kiirtani, mint sokáig nézegetni.

Még nem tudjuk, hogy áldás lesz-e, vagy pedig súlyos veszély Forrás: HD Wallpapers

Éppen ezért 2015 decemberében Elon Musk bejelentette, hogy hozzájárul az OpenAI nevű kutatóintézet létrehozásához, amelynek az lesz a célja, hogy olyan mesterséges intelligenciát hozzon létre, amelyből az emberiség profitálhat, de amelyet biztos ellenőrzés alatt tarthatunk.

A cél olyan mesterséges intelligencia létrehozása kell, hogy legyen, amelyből csak profitálhat az emberiség Forrás: INC

A nyílt, másolható kutatásokkal dolgozó intézetben Musk mellett még az Y Combinator startup elnöke, Sam Altman, a LinkedIn egyik alapítója, Reid Hoffmann, a PayPal részalapítója, Peter Thiel, az Infosys, az Amazon Web Services (az Amazon felhőszolgáltatásokért felelős leányvállalata), valamint a Stripe korábbi műszaki vezérigazgatója, Greg Brockman is részt vállalt. A projekt 2016 januárjában indult el, mindössze kilenc kutatóval.

Hawking aggodalma nem csökkent

Hawking szerdai előadásában elismerte, hogy még mindig aggódik az „erőteljes autonóm fegyverek" és „azon új módszerek miatt, amelyekkel kevesek tudnak sokakat elnyomni", ami együtt jár a mesterséges intelligenciával. De azt is hozzátette, hogy ha most elgondolkodunk és foglalkozunk ezekkel a problémákkal, akkor a technikában benne rejlik a jóra való potenciál is.

Hawking aggodalmai nem csökkentek Forrás: List Today

Nem tudjuk megjósolni, mit érhetünk el, amikor a saját elménket felerősíti az AI

– mondta Hawking. – Talán ennek az új technológiai forradalomnak az eszközeivel képesek leszünk semmissé tenni a károk egy részét, amelyet a legutóbbi – az iparosítás – tett a természettel – folytatta a professzor. – És biztosan megcélozzuk majd, hogy véglegesen felszámoljuk a betegségeket és a szegénységet."

A Leverhulme Centre a mesterséges intelligenciára koncentrál

A Cambridge-i Egyetemen lévő Leverhulme Centre of the Future of Intelligence (ahol Hawking is professzor) több mint 12 millió dollár adományt kapott olyan kutatási programok megvalósítására, amelyek javíthatják a mesterséges intelligencia jövőbeni potenciálját, miközben gondosan elemzi a kockázatokat is. A központ létrehozását részben az egyetem Egzisztenciális Kockázat Központja inspirálta, amely már most kínál olyan tárgyakban kurzusokat, mint a „terminátortanulmányok", amelyek az emberiség potenciális jövőbeni problémáival foglalkoznak.

A kutatóintézet alaposan megvizsgálja a "terminátorproblémát" Forrás: Wallpaper Zone

Míg ez a központ egy sor fenyegetésre – amilyen az éghajlatváltozás és a háború – koncentrál, a Leverhulme Centre

specifikusan azokkal a problémákkal fog foglalkozni,

amelyek az olyan gépekből fakadhatnak, amelyek úgy gondolkodnak és tanulnak, mint az emberek.

Szövevényes probléma

„A gépi intelligencia egyike lehet a századunkat meghatározó témáknak, és az a kihívás, hogy jól használjuk fel az ebben rejlő lehetőségeket, egy olyan dolog, amellyel együtt kell szembenéznünk – mondta Huw Price, a Leverhulme Centre igazgatója. – Jelenleg azonban még alig kezdtük el ennek a szövevényes kérdéskörnek a kibogozását, legyen az jó vagy rossz."

Elon Musk attól tart, hogy az emberek az AI "ostoba háziállataivá" fognak válni Forrás: INC

A Google-nak már fejlesztés alatt áll a mesterséges intelligenciája, amely tanulhat a saját memóriájából. Ezt figyelembe véve Elon Musk attól tart, hogy az emberek az AI ostoba „háziállataivá" válnak a jövőben. Ez határozottan olyan valami, amelyen előbb-utóbb érdemes elgondolkodni, hiszen a számítógépes rendszerek már eséllyel veszik fel a versenyt a négyévesekkel az IQ-teszteken.
Mint Hawking mondja, a probléma helyes megoldása döntően meghatározhatja a civilizációnk és fajunk jövőjét.