Feltárulnak a legendás Fűszerút titkai

A világhírű sziklába vájt ókori város, a jordániai Petra hátországát feltérképező, Bir Madhkur - Petra Hinterland Project-nek 2016 nyarán magyar résztvevője is volt: a már több közel-keleti régészeti expedícióban részt vett, ismert fiatal magyar ókorszakos régész, Pabeschitz Virág.

Újjáéled az ókori karavánút

A világhírű, sziklába vájt ókori város, Petra hátországát kutató régészeti projekt is jó példa arra, hogy a régészetnek milyen sokféle társadalmi tükröződése van. Az expedíció a feltárások és régészeti kutatómunka mellett,

a helyi beduin közösség életében is fontos szerepet játszik.

Nem csak munkát ad a helyieknek az ásatásokon, hanem együtt élesztik újjá a Bir Madhkurból Petrába tartó ókori karavánutat.

A világhírű, sziklába vájt ókori nabateus város, Petra Forrás: Pabeschitz Virág

Két kézzel építik ki a több kilométer hosszú utat, kávézót és pihenőhelyeket.

A régészeti kutatómunkával párhuzamosan a helyi beduinok előadásokat hallgathatnak a régészeti eredményekről, a szakemberek által megtartott tréningek során pedig elsajátíthatják, hogyan ápolják és védjék történelmi örökségüket.

Modern technikával az antik Fűszerúton

Immár 8 éve, június és július hónapokban régészek és diákok nemzetközi csapata utazik a Petrától néhány kilométerre, a Wadi Araba-ban fekvő kis faluba, Bir Madhkur-ba.

Bir Madhkur Jordánia térképén Forrás: Origo

Bir Madhkur az ókori Fűszerút mentén helyezkedik el

és különlegesen fontos szerepet tölt be a Petrába tartó karavánutak kutatásának kérdésében.

Az Észak-Afrikát Arábián keresztül Indiáig behálózó kereskedelmi utak összességét nevezzük Fűszerútnak, amely később egészen Európáig nyúlt.

Szinte hihetetlen, hogy az ókorban a mai kietlen sziklasivatag helyén virágzó oázis terült el Forrás: Pabeschitz Virág

A fűszerek, mint a fahéj, bors, kardamon vagy a kurkuma kereskedelme már a neolitikumtól megjelenik,és hála a görög-római leírásoknak, számos útvonalat pontosan ismerünk. A tömjénnek és mirhának kiemelt szerepe volt az ókori kereskedelemben, így gyakran olvashatunk az ún. Tömjénútról,

ami alatt a Kr.e. 3 századtól a Kr.u. 5. század elejéig virágkorát élő útvonalakat értjük.

Az évszázadok alatt sokat változó útvonalakon persze a fűszerek mellett egyéb áruk is gazdát cseréltek, legyen szó a különböző kelmékről, egzotikus fáról vagy akár borról.

A nemzetközi kutatócsoport magyar archeológusa, Pabeschitz Virág Forrás: Pabeschitz Virág

A Fűszerútnak több fontos kereskedelmi központja volt az idők során, mint például Petra, Alexandria, Damaszkusz, vagy a kevésbé ismert Aksum. A karavánok és kereskedők útvonalait az írásos feljegyzések és a régészeti lelőhelyek együttes vizsgálatával próbálják rekonstruálni. A modern térképészeti eszközöknek és programoknak köszönhetően lehetővé vált a legvalószínűbb útvonalak kijelölése.

Hiába remélnek mesés kincseket a fosztogatók

Bir Madhkur egy láncszem ebben a folyamatban, de talán annál egy kicsit több is. A karavánok számára ez volt az utolsó pihenőhely a Petrába érkezés előtt. A falucska területén az expedíció feltárta egy késő-római település maradványait a fürdővel, erőddel és a település temetőjével együtt.

Régészek vizsgálják a lelkiismeretlen kincsvadászok "kutatógödrét" Forrás: Pabeschitz Virág

Ám nem csak itt, hanem a környéken mindenhol izgalmas régészeti lelőhelyek találhatók, melyek többsége sosem volt feltérképezve vagy feltárva.

Igazi fehér folt ez az archeológusok térképén, nem úgy, mint a kincsvadászoknak, akik visszafordíthatatlan károkat okoznak a régészeti lelőhelyekben.

Aranyra és hatalmas kincsekre ugyan hiába áhítoznak a rablók, ám minden az illegális kincsvadászok által kiásott lyukkal fontos információk tömegét veszítik el a régészek. Számukra egy elhajított kancsó is óriási értékkel rendelkezett volna, ha a lelet az eredeti helyén kerül elő.

Egykor virágzó oázist rejtett a sziklasivatag

Az illegális ásatásokkal versenyezve az expedíció évek óta járja nyaranta a Wadi Araba területét, nem ritkán 48 fokos melegben, hogy modern térképészeti eszközökkel felmérjék és dokumentálják a környék régészeti lelőhelyeit.

A felszínen is jól láthatók a római kori épületmaradványok Forrás: Pabeschitz Virág

Hihetetlen módon a több ezer éves sziklarajzok, településmaradványok vagy éppen a római őrtornyok és útállomások az idő vasfogának ellenállva ma is láthatóak a felszínen.Ezeknek az adatoknak hála tudjuk, hogy ott ahol ma csak a kopár kősivatag terül el, ott a római időszakban ciszternákba gyűjtötték a vizet és vízvezetékekkel továbbították a városokba, illetve a termőterületre.

Vad tevék a sivatagban Forrás: Pabeschitz Virág

Ma is láthatóak a római kori gazdaságok határait jelölő kőkerítések és majorsági házak. Az egész környék zöld és termő vidék volt egykor.

Ami kimaradt az ókori világ hét csodájából: Petra

A római időszakban Jordánia területén az ún. nabateus arab törzs élt,

az egyik legrejtélyesebb nép a történelemben.

Virágzó fővárosuk Petra volt, mely gyakorlatilag egy sziklába vájt város. Petra építészeti megoldásaiban keverednek a görög-római és keleti elemek olyan elegyet alkotva, mely az emberi szem számára szinte a tökéletes szépséget súrolja.

Traianus császár márványszobra, a Kr. u. 2. század elejéről. Traianus uralkodása idején érte el a Római Birodalom legnagyobb kiterjedését Forrás: Wikimedia Commons

A római támadásoknak sokáig ellenállva végül pénzzel váltotta meg magát a királyság, de a nagy birodalom vazallusaivá váltak. Végül Kr.u. 106-ban Traianus császár (uralkodott 98 és 117 között) hódította meg a területet végleg.

Petra addigi központi szerepét egyre inkább a szíriai Palmüra vette át.

Petra 1985 óta világörökségi helyszín, amely sajnálatos módon napjainkban szinte teljesen üres. A turisták száma 70%-al visszaesett az utóbbi öt évben.

Teveháton Ben-Hur nyomában

A Bir Madhkur projekt egyik célja, hogy a falut, amely a Petra Régészeti Parkhoz tartozik, összekössék Petrával. A rekonstruált karavánúton a tervek szerint újra szamarakon és tevéken lehet majd eljutni az egyedülálló építészetű nabateus fővárosba, az antik időket megidéző túrán pedig a lenyűgöző táj mellett a régészeti lelőhelyek megtekintésére is lehetőség lesz.

Az archeológusok pontos leltárt készítenek a környék még zömében feltáratlan régészeti lelőhelyeiről Forrás: Pabeschitz Virág

A 2016-os év nagy előrelépése, hogy immár majdnem teljes egészében sikerült kiépíteni az utat, a régészek befejezték a kávézó felújítását, és a számos tréningnek hála a beduinok is készen állnak arra, hogy biztosítsák a turisták kényelmét, és segítsék őket a karavánúton.

A turisták csakúgy mint az ókorban, teveháton barangolhatnak majd a legendás Fűszerút feltárt szakaszán Forrás: Pabeschitz Virág

Elkészült a projekt marketing terve, arculata, és a már feltárt régészeti lelőhelyekhez kihelyezték az első információs táblákat is.

Már csak az utolsó simítások vannak hátra, és gyakorlatilag mindenki a startra vár.

Csak remélni lehet, hogy a turisták egyszer majd ugyanolyan nagy számban fogják ismét meglátogatni Jordániát, ahogyan korábban tették.

A magyar archeológusnő fiatal kora ellenére több nagy jelentőségű nemzetközi régészeti expedíció munkatársa, így többek között a British Museum közel-keleti kutatócsoportjának is a tagja volt már Forrás: Facebook

Mindenesetre a beduin közösség tárt karokkal és tevékkel fogja várni őket. (Pabeschitz Virág jelenleg már Irakban dolgozik kalandos körülmények között, mindennapjait itt lehet követni.)

(Pabeschitz Virág összeállítása)