A Piszkéstetői Obszervatórium és a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium új kamerarendszerével először kapunk majd torzításmentes képet a Kárpát-medence feletti meteoritikus aktivitásról, Szombathelyen pedig megépül Magyarország második legnagyobb csillagászati távcsöve, mellyel egyebek mellett a nagyméretű meteoritok földi és űrbéli kockázatait vizsgálják.
A stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó GINOP-2.3.2-15 pályázati kiíráson sikerrel szerepelt az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK) által alkotott konzorcium.
A „Kozmikus hatások és kockázatok" elnevezésű projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00003) 941 109 185 Ft támogatásban részesült. Az október 3-án kezdődött, négyéves futamidejű projekt célja,
hogy felmérje a bolygónkat megközelítő égitestek által jelentett valós veszélyt
.
A konzorciumi tagok mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével, illetve fejlesztésével a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt fognak létrehozni.
A projekt tudományos céljai a következők: a földsúroló kisbolygók felfedezése és vizsgálata, a Holdba csapódó égitestek monitorozása, a légkörünkben felvillanó meteorok és tűzgömbök optikai és radaros észlelése, valamint a légköri robbanások fizikájának pontosabb megértése. A téma különböző területeinek ilyen fokú koncentrációja páratlanul széles spektrumú vizsgálatokat tesz lehetővé.
Az egyedülálló kutató és fejlesztő konzorcium a csillagászati eredetű kockázatok megfigyelésében, egymást erősítve, több tevékenységet valósít meg párhuzamosan.
A mérnökök és IT szakemberek kifejlesztenek és a konzorciumi tagok telephelyein (Piszkéstetői Obszervatórium és Gothard Asztrofizikai Obszervatórium)
üzembe helyeznek egy egyedi kamerarendszert,
amely a meteorok pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását teszi lehetővé, akár a nappali órákban is. Ezzel először kapunk majd torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritikus aktivitásról.
(Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)