Juno and Jupiter's aurorae. Ilustration of NASA's Juno spacecraft over Jupiter's pole, studying the planet's aurorae. Juno was launched in 2011 on a five-year flight to Jupiter. Unlike previous Jupiter missions, it uses solar panels. Previous Jupiter missions were powered by generators fuelled by radioactive decay of nuclear isotopes. After arriving in July 2016, Juno will orbit Jupiter 32 times over the next year, gathering information about the planet's atmosphere, magnetic field and gravitational field. Jupiter, with a diameter of 142, 984 kilometres, is the largest of the planets.
Vágólapra másolva!
Magához tért a NASA Juno űrszondája. A kutatóeszköz adatgyűjtése még a múlt hét folyamán állt le.
A szonda október 19-én kapcsolt biztonsági üzemmódba, azon a napon, amikor a Juno a második közelrepülést végezte az óriásbolygónál (az elsőre július 4-én került sor). A szakembereknek október 24-re sikerült „észhez téríteniük" a kutatóeszközt, így műszerei ismét rendesen üzemelnek.
Rick Nybakken, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának kutatója elmondta, hogy a Juno kilépett a biztonsági üzemmódból, és „egészséges", minden parancsra reagál. „A tervek szerint november elejére minden műszert bekapcsolunk, hogy felkészüljünk a decemberi közelrepülésre" – mondta a kutató.
Szoftveres hiba lépett fel
A biztonsági üzemmódba való kapcsolást egy szoftveres hiba váltotta ki, amely során a fedélzeti számítógép újraindult. Azt hogy pontosan mi történt, jelenleg is vizsgálja az amerikai űrügynökség szakembergárdája.
Ez már a második meghibásodása volt az űrszondának. Az első során a Juno hajtóműrendszerének két szelepével adódtak gondok, de a NASA szerint az akkori és a mostani problémának nem volt köze egymáshoz.
A Juno ötévi utazás után júliusban állt a gázóriás körüli pályára. A Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell "keresztülnéznie" a pólus fölötti pozíciójából, és fel kell mérnie a bolygó felszínét. A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás.
Az űrszonda méréseivel arra a kérdésre is keresik a választ, hogy van-e szilárd magja az égitestnek. Meg akarják tudni azt is, miért a Jupiter déli és északi fényei a legragyogóbbak a Naprendszerben. A tudósok megfejtenék a Nagy Vörös Folt titkát is. A folt a Jupiter jellegzetes, távcsövekkel a Földről is jól látható légköri képződménye.
A küldetést 2018 februárjában fejeződik be. Ekkor a szonda minden bizonnyal belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
