Titokzatos építményt rejt a Duna medre

Tóth János Attila a leletekkel

Feliratos és domborműves kőemlékek kerültek felszínre a Duna medréből Dunaújvárosnál, a Szalki-sziget északi részénél. Az eredményeket sajtótájékoztatón ismertették.

Nagy kiterjedésű, kő-fa szerkezet víz alatti maradványainál végeztek felderítő merüléseket búvárok dr. Tóth János Attila búvárrégész vezetésével a dunaújvárosi Intercisa Múzeum és a ráckevei Árpád Múzeum kutatási együttműködésének keretében.

A kutatást Dunaújváros önkormányzata anyagilag, a Dunaújvárosi Ipari Búvárok technikailag támogatták. Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója elmondta, a munka kezdete előtt nem voltak biztosak abban, hogy képesek lesznek eredményeket felmutatni, ezért is nagy szó, hogy Dunaújváros végül melléjük állt, és finanszírozta a projektet.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az első eredmények alapján azonban a befektetés biztosan meg fog térülni, hiszen a búvárrégészek által leírt lelőhely az eddig talált leletek mellett minden kétséget kizáróan még rengeteg más értékes felfedeznivalót tartogat. A múzeum igazgatója elmondta, hogy a város önkormányzata folytatja a kutatómunka támogatását.

Az egyik feliratos kőmaradvány Forrás: Tóth János Attila

Egy kolostor római építőelemekkel

A felfedezés történelmi előzménye, hogy kétezer évvel ezelőtt a mai Dunaújváros területén húzódott a Római Birodalom keleti határa. Itt létesült a Kr. u.-i első században az Intercisa néven ismert katonai tábor a hozzá tartozó polgári településsel. Ebben a korban még a Duna is máshogy nézett ki, például a Szalki-sziget sem önálló sziget volt, később vált azzá.

Keszi Tamás, az Intercisa Múzeum régésze elmondta, hogy a Szalki-szigeten egykor középkori monostor is állt, amely azóta megsemmisült. Az építmény maradványait még az 1900-as évek elején a Duna szabályozása miatt felrobbantották és kikotorták. A pusztítást azonban számos kő túlélte, közöttük szép számmal voltak római korból származó építőelemek. A fő kérdés az, hogy hogyan kerültek római kövek egy középkori monostorba.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Keszi Tamás szerint több hipotézist is felállítottak, az egyik, hogy római kori őrtorony épült a dunai szigetre, és ennek anyagát használták fel a monostor megépítéséhez, ez viszont a történész szerint több tényező miatt kevésbé valószínű. A másik feltételezés, hogy római korból maradt romok anyagát szállították át a szigetre az építkezéshez.

Egy harmadik elmélet is létezik, ennek lényege, hogy a térségben felállított katonai táborhoz tartoznia kellett kikötőnek is, amit egyelőre nem találtak meg a régészek.

Márpedig ennek az építménynek létfontosságúnak kellett lennie, hiszen biztosította a hadsereg élelmiszer- és hadianyag-utánpótlását, valamint szerepet játszott a barbárokkal folytatott kereskedelemben is.

Keszi Tamás és Tóth János Attila Fotó: Polyák Attila - Origo

Egyelőre egyik teóriát sem támasztották alá, a szakértő szerint ehhez további kutatások szükségesek.

Mit is fedeztek fel?

A munka során eddig két római kori feliratos kőemlék és egy faragással díszített kő töredéke került felszínre. A feliratos kőemlékek több személy számára állított sírkövek, a domborműtöredék pedig egy római kori széket ábrázol.

Első ránézésre látszik a kövek egyikén, hogy római sírkő, az egyik rövidítés alapján pedig azt feltételezzük, hogy legalább egy elhunyt lovas katona lehetett. A feliratok jelentéséhez, értelmezéséhez további hosszas kutatómunka szükséges”

– mondta az Origo kérdésére Tóth János Attila. A búvárrégész hozzátette, hogy a kutatásnak még nagyon a korai szakaszában járunk, és legkevesebb 20-30 kőmaradvány kiemelésére lenne szükség, hogy további megállapításokat lehessen levonni az vizsgálatokból.

A képen a most előkerült feliratos kődarabok láthatóak Fotó: Polyák Attila - Origo

Ami viszont már ismert, hogy a talált kőelemeket a szeizmikus radar adatai szerint csaknem egyhektáros komplexum építésénél használhatták fel.

A lelőhely több darab, mintegy 30 méter hosszú, 10 méter széles platformból áll, a mészkő szerkezetet tölgyfa gerendákkal erősítették meg.

Legutóbb 30 éve Bölcskénél, egy víz alá merült római kikötőerőd alapozásában tártak fel hasonló kőemlékeket. A lelet jelentőségét mutatja, hogy Bölcskére a Cousteau-csoport is ellátogatott forgatni.

A római széket ábrázoló kődarab Fotó: Polyák Attila - Origo

„A Dunát ismerve feltűnt, hogy valamilyen hasonló dolognak kell lennie a környékünkön is” – mondta a felfedezés előzményéről Balázs Zoltán, a Dunai Ipari Búvár Kft. ügyvezetője, aki részt vett a Bölcskénél felfedezett leletek feltárásában és most a dunaújvárosi kutatásban is aktív szerepet vállal. Balázs Zoltán elmondta, hogy különböző szonártechnikák, kamerázási módszerek segítségével folytatták a munkát, amelynek eredményeként egy nagy kiterjedésű romegyüttes létezéséről sikerült tudomást szerezni.

Mi lehet a titokzatos építmény?

Ezt egyelőre nem tudni. Felmerült, hogy híd lehet, ez azonban Tóth János Attila szerint nem valószínű, például a platformok túl nagyok hídpillérnek, ráadásul az elhelyezkedésük sem illik bele a képbe. Nem csupán a létesítmény funkcióját, hanem a korát is körüllengik a bizonytalanságok.

Tóth János Attila a leletekkel Fotó: Polyák Attila - Origo

„Bármely hipotézis támogatható, lehet középkori létesítmény, amibe római elemeket építettek, de szintén elképzelhető, hogy késő római építményről van szó, amibe pánikszerűen több korábbi római épületből hordták át az anyagokat” – mondta Tóth János Attila, aki szerint a legvalószínűbb, hogy a római korban kell keresni a válaszokat. Azt is hozzátette, hogy a kikötőelmélet a legcsábítóbb, de további információk híján ezt a verziót sem lehet biztosnak venni.

Ami egyértelmű, hogy Dunaújváros határában létezik egy körülbelül egyhektáros terület, ahol nagyméretű, párhuzam nélkül álló folyami építmények vannak

– jelentette ki Tóth János Attila. – Itt van a lehetőség. Oda kell menni, le kell merülni, és folytatni kell a munkát, hogy megismerhessük a létesítményt” – tette hozzá.

A szeizmikus radar felvétele a háttérben Fotó: Polyák Attila - Origo

Nemzetközi segítség

Tóth János Attila szerint mindenképpen érdemes folytatni a vizsgálatokat, hiszen ha egyetlen merüléssel három értékes kőmaradványt is sikerült a felszínre hozni, akkor igen gazdag lelőhelyről beszélhetünk. Ezt a feltételezést támasztja alá a szeizmikus radar képe is. A létesítmény funkciójának és korának meghatározása mellett a további munka örökségvédelmi és muzeológiai célokat is szolgálna.

Már több külföldi kutatócsoport is jelezte, hogy kész részt venni a munka folytatásában”

– emelte ki a búvárrégész.