Régészeti leletmentés az Iszlám Állam árnyékában

A kietlen kurdisztáni vidék a világ egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye

Pabeschitz Virág fiatal kora ellenére igencsak kalandos szakmai életutat mondhat már magáénak. Ókorszakos régészként kutatja a letűnt antik civilizációk emlékeit Afrikában, és a Közel-Keleten Indiana Jones kalandjaira emlékeztető expedíciók tagjaként .Jelenleg a földkerekség legveszélyesebb területén Irakban dolgozik a British Museum régészeti expedíciójának munkatársaként . Kurdisztáni élményeiről rendhagyó naplót írt az Origónak.

Mit keres egy fiatal kutatónő az iraki tűzfészek közelében?

Amikor kiderül, hogy éppen Irakban dolgozom, általában kétféle módon reagálnak az emberek. Jelentős részük esztelenségnek tartja, hogy egy ennyire veszélyes országba utaztam dolgozni, pláne fiatal nőként. Mások viszont hihetetlenül kíváncsiak azzal kapcsolatban, hogy mit csinálnak most ott a régészek. Az első csoportnak azt a választ tudnám adni, hogy

a háborús térségekben, és kifejezetten a Közel-Keleten rengeteg a tennivaló.

Pabeschitz Virág Irakban, a British Museum nemzetközi expedíciójának tagjaként vesz részt a háború sújtotta terület régészeti kincseinek mentésében Forrás: Pabeschitz Virág

A háború, és a nyomában járó gazdasági válság egyszer véget fog érni. Nagyon okos gondolatnak tartom, amit Kurdisztánban is fontosnak tartanak: erre a pillanatra kell megfelelően felkészülniük, hogy legyenek olyan embereik, akik a szükséges tudással felvértezve vágnak majd neki a remélt szebb és új világnak.

A helyiek nagyon elkötelezettek a történelmi múlt emlékei iránt, amely identitás tudatuk fontos része Forrás: Pabeschitz Virág

Ez így van a gazdaság, technológia és a kultúra területén is.

Kurdisztánban nagyon fontosnak tartják a régészetet és a kultúra ápolását, mert itt a történelem még az identitás részét alkotja.

Tudják, hogy a háború után nehéz, építkezős évek következnek, amikor az embereknek nagy szükségük lesz erre a kulturális alapra. Az expedíció, ahol a napokban fejezem be a munkámat, ebben nyújt segítséget számukra.

Küzdelem a fanatizmus szülte rombolás ellen

A British Museum égisze alatt folyó ásatásokon iraki régészeket oktatunk, akik majd újjáépíthetik a kulturális szférát az Iszlám Állam, az ISIS rombolása után. A képzés a kulturális örökségvédelem témájától kezdve az új 3D technológiák használatán keresztül egészen a napi régészeti feladatokig terjed.

A kietlen kurdisztáni vidék a világ egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye Forrás: Pabeschitz Virág

Amikor először hallottam a projekt indulásáról, rögtön tudtam, hogy ezt nekem találták ki. Nagyon szeretek tanítani, ráadásul ez a projekt valós eredményeket hoz, tényleg hatással vagyunk arra, ami a térségben történik régészeti és kulturális szempontból.

Személyesen pedig úgy érzem, ez egy kicsit az én harcom is a rombolások ellen,

amelyek itt sajnos mindennaposak az ISIS fanatikus pusztítása miatt. Nagyon mély meggyőződésem, hogy az oktatás, történjen az bármilyen területen is, megoldás lehet a világ problémáinak nagy részére.

Az Iszlám Állam milliárdos orgazdáknak adja el a rablott műkincseket

Tudjuk, hogy az ISIS második legnagyobb bevételi forrása az illegális műkincs kereskedelemből származik, ami miatt naponta rabolják és pusztítják mindannyiunk kulturális örökségét az általuk megszállva tartott területeken.

Az illegális ásatások és fosztogatások itt mindennaposak.

Érdekes kettősség, hogy amíg a tévében azt láthatjuk, ahogyan lerombolják az ősi városokat, ezzel szemben az a realitás, hogy nagyon is vigyáznak az eltulajdonított műtárgyakra, mert ezek kiváló pénzforrási lehetőséget jelentenek számukra.

Az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet szélsőségesei az ókori Palmüra romvárosában.A vallási fanatikusok már eddig is felbecsülhetetlen károkat okoztak a világ közel-keleti kultúrális örökségében Forrás: AFP/-

Ezért gondolom azt, hogy a kultúra iránt kevésbé érdeklődő emberek sem legyinthetnek a régészekre. Azok a leletek amiket megmentünk, múzeumokba kerülnek, ahol tudományosan feldolgozzák őket, így beépülnek a történelmünkbe. Közvetett módon építik a társadalmunkat, gondolatokat ébresztenek,

hiszen a kultúra elemi része emberi mivoltunknak.

Amit az illegális ásatásokon kivesznek a földből, arról nem készül semmilyen tudományos leírás.

Az esztelen fanatikusok számára ma már a rablott műkincsek eladásából származó pénz jelenti az egyik legfontosabb bevételi forrást Forrás: AFP/-

Ezek a nem egyszer felbecsülhetetlen értékű antik műtárgyak

az Iszlám Állam egyszerű bevételi forrásává válnak, megszerzésükhöz nem egyszer emberélet valamint vér tapad,

és legnagyobb valószínűséggel valamelyik milliárdos rejtett magángyűjteményében kötnek ki. Véleményem szerint, ha van most igazán égető régészeti feladat a világban, az iraki leletmentés kétségkívül az.

A jövőnek dolgozunk

Az oktatással a kurdisztáni régészek segítséget és szellemi támogatást kapnak, hogy ezt a harcot maguk is meg tudják vívni, a legjobb tudással felvértezve. Mélyen hiszek abban, hogy minden nap, amikor a diákokkal foglalkozunk, akkor a következő 50 évnek dolgozunk. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy bekerültem a British Museum csapatába, és igyekszem minden nap a legjobb formámat hozni.

A fiatal magyar régésznő Szudánban. Pabeschitz Virág számos, Indiana Jones kalandjaira emlékeztető expedíció tagja volt már Forrás: Pabeschitz Virág

Reggel fél 5-től este 8-9-ig dolgozunk, kint a terepen és az irodában, heti hat napon át. Aki követi a blogomat tudja, hogy október volt a kilencedik hónap ebben az évben, amit Afrikában vagy a Közel-Keleten töltök expedíciókon, de a fáradtság szempillanat alatt eltűnik, amikor arra gondolok, mennyire fontos az a cél, amit a múzeum kitűzött elénk.

Kurdisztán, a háború hátországa

Veszélyes Kurdisztánban dolgozni? Moszultól nagyjából két és fél órára órára élek egy kisvárosban. Még nem volt olyan nap, amikor életveszélyben éreztem volna magam.

Kurdisztáni táj Forrás: Pabeschitz Virág

Az emberek nagyon kedvesek, az utcák tiszták és rendesek,

a diákjaink lelkesek és tele vannak tanulási vággyal. Nem akarom elbagatellizálni a helyzetet, nyílván Erbil vagy Kirkuk a moszuli hadjárat óta sokkal veszélyesebb, mert lehet rá számítani, hogy az ISIS a belső területeken terrorista akciókba kezd, ahogy ez néhány nappal ezelőtt Kirkukban is megtörtént.

Kurd vendégszeretet Forrás: Pabeschitz Virág

Az a légitársaság, amivel hazamentünk volna, pár napja úgy döntött, hogy az egyre veszélyesebbé váló háborús helyzet miatt beszünteti járatait a hozzánk közeli repülőtérről. Vannak munkásaink, akik a múlt héten még velünk dolgoztak terepen,

most pedig Moszul alatt harcolnak a Pesmerga katonáiként.

Találkozunk anyákkal, akik a fiaik után sírnak, feleségekkel, akik várja haza a párjukat. Ez a háború hátországa.

Irakban manapság nem lehet rizikó nélkül kutatni

Ahol mi élünk, az egy kisváros, és természetesen nagyon jó személyi biztosítással rendelkezünk. Az „őrangyalaink" bármilyen komoly veszélyhelyzet esetén azonnal kijuttatnak bennünket az országból. A munkánkban van természetesen rizikó, ezt kár lenne letagadni, hiszen akárhonnan is nézem, Kurdisztán hadban áll az ISIS-sal.

Kurdisztáni kávézó Irakban. A helyiek feszült figyelemmel követik a televízió tudósítását a közeli frontvonal eseményeiről Forrás: Pabeschitz Virág

Ezt naponta látom és hallom a rádió és a televízió élő közvetítéséből a frontról, amit itt mindenki feszülten figyel. De azért az itteni lét közel sem annyira veszélyes, mint azt az emberek többsége gondolja. Ami viszont kétségkívül hatalmas előny, hogy egy olyan világhírű és magas szakmai presztízsű intézmény áll mögöttünk mint a British Museum, ami profin megszervezi a biztonságunkat, megfelelő technikai és információs hátteret nyújt az expedíciónak kezdve a műholdas telefontól a napi szintű tájékoztatáson át egészen a megfelelő biztosításig.

Feltárt ókori perzsa sziklába vájt sírkamra Forrás: Pabeschitz Virág

Tudom és bízhatok benne, hogy amennyiben az országban váratlanul rosszabbra fordulna a helyzet, az angol projektvezetők gondoskodni fognak arról, hogy mi biztonságban legyünk.
Azért mondtam igent a British Museum felkérésére, mert úgy érzem,

ezzel tudok most a legtöbbet tenni a szakmámért,

és - minden pátosz nélkül, de hiszek benne -, hogy ez az a pillanat, amikor tehetek is valamit a világ sorsának alakulásáért. Itt a helyem.

Kurdisztánban sokkal jobb nőnek lenni, mint a legtöbb közel-keleti országban

A "pláne nőként' vélekedéshez azt tudnám hozzátenni, pláne nőként fontos, hogy itt legyek, ha már mindenképpen különbséget kell tenni a női és férfi régészek között ilyen módon. Nagy kérdés, hogy európai nőként, aki Afrikában és a Közel-Keleten dolgozik, mivel tudok a legjobbat tenni a helyi nőknek, mit kellene képviselnem, és az éles helyzetekben hogyan kellene viselkednem. Ebben sok segítséget kértem női szervezetektől, és amikor otthon vagyok, akkor igyekszem ilyen témájú előadásokon és fórumokon megvitatni ezt a kényes kérdést.

Meg kell azt is tanulni, hogy európai kutatóként,nőként, hogyan lehet legjobban beilleszkedni a helyiek közé Forrás: Pabeschitz Virág

Az biztos, hogy nőként vannak nehezebb pillanatok, amivel egy férfi régésznek sosem kell megküzdenie,

de nagyon jónak tartom, hogy a négy ásatásvezető közül hárman bizony a nők táborát erősítjük. A nyugati projekteken a nemiség már régóta nem szempont, és az utóbbi időben úgy alakult a helyzet, hogy munkám során gyakorlatilag alig találkozom férfi utazó régészekkel.

Kurdisztáni életkép. A béke még igen törékeny a front mögötti hátországban is Forrás: Pabeschitz Virág

Szinte csak belevaló nőkkel dolgozom együtt, az archeológuscsapatok többségét általában a női régészek adják. Ez tehát nem valami rendkívüli dolog. Azt is szeretném megemlíteni, hogy a nők helyzete itt Kurdisztánban messze-messze sokkal jobb, mint a legtöbb közel-keleti országban. Nem okozunk nagy meglepetést a városban, semmilyen inzultus nem ért mióta itt vagyok.

A világ egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye az iraki tűzfészek

A második csoportnak pedig azt tudnám mondani, hogy Kurdisztán, de egész Irak a világ egyik régészetileg leggazdagabb területe.

A térség története szövevényes és rengeteg nép kulturális öröksége megtalálható az asszíroktól a perzsákig,

a görögökön keresztül a rómaiakig, hogy csak a legismertebbeket említsem. Mivel Szíriában jelenleg nem tudnak dolgozni a régészek, ezért a közel-keleti tudósok nagy része átjött a biztonságosabb Kurdisztánba.

Pabeschitz Virág a terepen, Irakban, a háborús tűzfészek közelében dolgozik Forrás: Pabeschitz Virág

Az itt töltött idő alatt találkoztunk a Dezső Tamás és Kalla Gábor által vezetett magyar expedícióval, csakúgy, mint a dán, az osztrák, vagy német kollégákkal. Sajátos módon, a szíriai és dél-iraki helyzet miatt egyfajta új virágzásnak indult a régészet ebben a térségben.

Az ásatás részleteiről a szigorú szerződésem miatt nem beszélhetek,

de azt elmondhatom, hogy óriási élmény volt itt dolgozni régészként és olyan kultúrák emlékeit feltárni, akik felfedezéseikkel és vívmányaikkal méltán hozzájárultak ahhoz, ahogy a világunk ma működik és kinéz.

A magyar régésznő (középen) a szakkarai rommezőnél Egyiptomban, külföldi kollégáival Forrás: Pabeschitz Virág

Remélem, hogy néhány év múlva a kurdisztáni régészeti ásatások eredményeit új múzeumokban, turisztikai centrumokban fogják már bemutatni. Én még három évig biztosan visszatérek Irakba, a szárnyas oroszlánok földjére.

(Pabeschitz Virág ókorszakos régész összeállítása)