Bordeaux-ban évszázadok óta termesztik a francia borokat világhírűvé tevő kékszőlőfajtákat, a cabernet sauvignont, cabernet franc-t és merlot-t. Közülük a legfiatalabb a 17. században két szőlőfajta, a cabernet franc és a sauvignon blanc (amely szintén híres fehérborszőlő fajta) spontán kereszteződésével létrejött cabernet sauvignon.
Jelenleg pont ez a legfiatalabb bordói,
a cabernet sauvignon a világ egyik legnépszerűbb szőlőfajtája.
Franciaországtól kezdve Kaliforniáig, Chilétől Ausztráliáig megtalálható. A fajta népszerűsége részben a termesztés egyszerűségének – a vastag héj ellenállóvá teszi a rothadásnak, a kemény fás részek pedig jól tűrik a fagyot –, részben pedig a belőle készült bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető.
A cabernet sauvignon bora általában nagytestű, közepes-magas alkoholtartalmú, nagy csersavtartalommal és közepes-magas savtartalommal rendelkezik.
A csersavtartalomnak, a savnak és a magas antioxidáns tartalomnak köszönhetően hosszan érlelhető,
gyakran évtizedekig fejlődik a palackban. A nagy csersavtartalom miatt a legjobb minőségű borokat érdemes akár 4–8 évig is érlelni fogyasztás előtt. A magas antioxidánsszint miatt mértékletes fogyasztása jó hatást gyakorolhat az egészségre.
A fajta azért is annyira sikeres, mert ugyan nagyon dominál, de kitűnő házasítási partner a cabernet franc-hoz és a merlot-hoz is. A „recept" mindenkinél más, de sauvignon felel a vázért, a csersavért, a színért, és a struktúráért. Az olaszok előszeretettel adják a sangiovesehez, az ausztrálok a shirazhoz (syrah).
Magyarországra a merlot után érkezet, és viszonylag későn, az 1980-as években kezdett el rohamosan terjedni.
Ma - Hegyalja kivételével - talán minden borvidéken ott van. Ám valószínűleg Villányban érzi magát a legjobban, hiszen a melegebb borvidékeket szereti. A villányi mészkő, de a szekszárdi lösz vagy a soproni kavics, a barna erdőtalaj is kedvez neki.
A cabernet franc-t szinte mindenütt a világon a cabernet sauvignon kistestvérének tekintik, kevésbé kifinomultnak, izgalmasnak tartják, épp ezért ritkán palackozzák fajtaborként, inkább az úgynevezett bordói borházasításokban használják. Magyarország déli borvidékei,
Szekszárd és Villány ebből a szempontból dacol a világtrendekkel,
hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre a kékszőlőfajtára, amely az eddigi tapasztalatok szerint nálunk szebb, egyedibb borokat ad, mint a cabernet sauvignon.
A cabernet franc mélyvörös színű, száraz bor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi.
Az új tölgyfahordós (barrique) érlelés különleges ízekkel gazdagítja a cabernet franc bort:
a mikrooxidáció révén speciális aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel – legtöbbször vanília, kókusz, dohány, valamint kellemes füst aroma jelenik meg –, az érő bor savai finomodnak.
A merlot szintén az egész világon ismert, világfajtának tekinthető vörösborszőlő, a „nagy" kékszőlőfajták egyike. Közkedveltségének elsődleges oka, hogy bora finom, szép sötétvörös, közepesen testes, lágy, teljes zamatú, gyümölcsös – kissé vaníliás, fekete ribizlis, szilvás tónusú – bársonyosan csersavas, száraz minőségi vörösbor, amely már rövid érlelési idő után élvezhető.
A merlot jellege termőterület és éghajlat szerint igen változatos,
az egyszerű, lekváros ízvilágú boroktól a különlegesen érlelt sűrű vörösborokig minden kategóriájú bort készítenek belőle. Gyakran házasítják a cabernet fajtákkal, mert lekerekíti, lágyítja azok erős tanninos ízét.
Bordeaux nagy folyói mentén hordalékos a talaj, párás az idő, és nagyjából háromszor annyi eső esik itt, mint egy átlagos évben Londonban.
A záporok már a tavaszi virágzást és a nyári gyümölcsképződést is megakaszthatják:
az eltérő ütemben beérő (vagy be nem érő) cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot fürtök pedig sok problémát, szüretkor pedig sokkal több munkát jelentenek.
Így jöttek létre a történelem során a nagy vörös borházasítások: a különböző szőlőfajták különböző időpontokban érnek be, és más típusú területeket igényelnek, így pedig még egy rossz évjáratban is kicsi az esélye annak, hogy egy-egy borászatban minden termés tönkremegy. Mégis, a fent leírtak miatt az évjáratoknak rendkívül nagy a szerepe Bordeaux-ban, de hazánkban is.
A házasításhoz nem elég a kitűnő bor, nagy szakértelem is kell. Minden pincének megvan a maga „titkos" receptje. A novemberi előzetes kóstolón első helyet elért Gere Tamás & Zsolt Pincészete Aureus 2011 bora például 40 százalék cabernet franc, 40 százalék merlot és 20 százalék cabernet sauvignon fajtából lett összeállítva.
A boros cikkeknél rendszeresen felbukkannak a kétkedő, szkeptikus olvasók, akik hitetlennek tartják a borok gyümölcsös illatának, zamatának leírását. Szerintük nem lehet megérezni a kisebb-nagyobb különbségeket, csak a „borsznobok" kitalációja az egész.
Nekik különösen érdemes ellátogatni a november 26-án délután a Corinthia Hotel Budapestbe, ahol mintegy 60 borászat legjobb borait kóstolhatják meg és hasonlíthatják össze a Winelovers által szervezett Bordói November Nagykóstolón Ilyen sok bor közvetlen összehasonlítási lehetősége ritka élmény.
A hazai borászok tematikus sétáló kóstoló keretében személyesen mutatják be boraikat, várhatóan több mint 700 érdeklődő előtt.
Eddig mintegy 60 kiállító jelezte részvételi szándékát,
de a lista folyamatosan bővül. A rendezvényen debütál a Borkollégium Pop-up School, ahol a vendégek érdekes és közvetlen előadásokat hallgathatnak a kiállítók prezentálásában.
A hagyományos borkóstoló mesterkurzusokhoz képest rövidebb, kötetlenebb előadásokon bárki hiteles és érdekes információkat szerezhet a bordói szőlőfajtákról és boraikról, méghozzá egyenesen a magyar borászoktól.