Az UCL kutatóinak a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmányában olvasható, hogy a péniszcsont (baculum) először 145-95 millió éve alakult ki az ősi főemlősöknél és ragadozóknál.
A kutatók összefüggést találtak az elnyújtott behatolás – azaz a 3 percnél hosszabb penetráció – és a péniszcsont megléte között a főemlősök evolúciója folyamán.
Azt is tapasztalták, hogy
az elnyújtott behatolás általában hosszabb péniszcsont meglétére utal a főemlősöknél és a ragadozóknál.
A párzás utáni (posztkopulációs) szexuális versengés nagyobb szintje a hímek között szintén előrejelzi a hosszabb péniszcsont jelenlétét.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a baculum fontos szerepet játszik a hímek szaporodási stratégiájának segítésében azokban a fajokban, ahol a hímeknek jelentős párzás utáni szexuális versengéssel kell szembenézniük" – mondta Matilda Brindle, a cikk első szerzője, az UCL antropológusa.
„Az elnyújtott behatolás segít a hímnek abban, hogy megakadályozza a nőstényt a más versenytárssal való párzásban, és ezzel növeli annak esélyét, hogy átadja saját örökítő anyagát."
Az eredmények arra is magyarázatot adhatnak, miért nincs péniszcsontja az embernek. Ha a szex kulturális aspektusaitól eltekintünk és a férfi egyedüli céljának az ejakulációt tartjuk, akkor
az emberek a rövid behatolású élőlények közé tartoznak.
Azoknál a fajoknál, ahol a párzás több hím és több nőstény között zajlik (ezt hívják poligámiának), állandó versengés folyik a hímek között a nőstények megtermékenyítéséért. Az ember párzási rendszere azonban nem ilyen.
Az emberek inkább hajlamosak a monogámiára, illetve ritkábban a poligíniára (amikor egy hím párzik több nősténnyel). Ilyen körülmények közt csupán egy hímnek van hozzáférése a nőstényhez és nincs vagy nagyon alacsony szintű a párzás utáni versengés a hímek között.
Az ember legközelebbi rokonainak a csimpánzoknak és a bonobóknak nagyon kicsi péniszcsontjuk (6-8 mm) van
és a behatolási időtartam is rövid (csimpánzoknál 7 másodperc, bonobóknál 15 másdoperc). Viszont poligám párzási rendszerük miatt nagy a párzás utáni vetélkedés a hímek között.
A kutatók szerint ez lehet az oka, hogy ezeknél a fajoknál megmaradt a baculum, még ha kicsi is.
„Miután az emberi evolúciós vonal elvált a csimpánzokétól és a bonobókétól, és párzási rendszerünk a monogámia irányába tolódott el, valószínűleg 2 millió éve, a péniszcsont meglétére ható evolúciós nyomás eltűnhetett" – mondta Kit Opie, a cikk társszerzője. „Ez lehetett az utolsó szeg a már amúgy is lecsökkent méretű baculum koporsójába, amely végül eltűnt az ősi emberekből."