Az emberi történelemben nagyon sokáig természetes volt a poligámia, leginkább a többnejűség, és egészen eddig nem nagyon találtak meggyőző magyarázatot arra, hogyan fordult ez át ilyen nagy területeken monogámiává. Kanadai kutatók úgy gondolják, hogy a szexuális úton terjedő betegségek visszaszorítása volt az elsődleges szempont.
A Waterlooi Egyetem kutatói szerint ezek a társadalmi normák, amelyek a monogámiát részesítik előnyben, azért alakultak ki, hogy kicsit megzabolázzák a férfiakat, akik így kevésbé terjesztették a nemi betegségeket. "A kutatásunk jól mutatja, hogy
a társadalmi normákat hogyan hívhatja életre egy-egy természetes jelenség,
mint például a betegségek terjedése" - mondta el egy sajtóközleményben Chris Bauch matematikus. "Ez jól bizonyítja, hogy a matematikai modellezés nemcsak a jövőbeni események jóslására, de a múlt megértésére is alkalmas."
A poligám berendezkedés az ősemberek esetében logikus volt: egy kis létszámú, zárt közösségben éltek, és az volt a céljuk, hogy maximalizálják a nemzőképességüket. Minél több utód született, a férfi annál sikeresebben adta tovább a génjeit - ez pedig gyakorlatilag az utódlás célja.
Akkor azonban, amikor ezek az emberek már kicsit bonyolultabb, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó csoportokká váltak, összetettebb lett a helyzet, és a nemi betegségek kialakulásának megnőtt az esélye. A kutatók szerint nagyjából 300 fős társulás lehetett az a határ, ahol először elkezdtek terjedni az ilyen nyavalyák.
A tudósok az elmúlt harmincezer évet modellezték matematikai módszerekkel, figyelembe véve a társadalmi csoportok számának növekedését és a nemi betegségek terjedésének valószínűségét. A statisztikák megmutatták, hogy amikor a vadászó-gyűjtögető, nagyjából harmincfős csoportokat kinőttük, a szociális normák megváltoztak, és
az lett a sikeresebb, aki monogám kapcsolatra állt át, így csökkentve az esélyét a nemi betegségek terjedésének.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fejletlenebb társadalmakban, ahol ekkor még nem voltak antibiotikumok és gumióvszerek, a szifilisz, a chlamydia és a tripper például rengeteg esetben okozott meddőséget. A populáció jelentősen visszaesett.
Bár a kutatóknak egyelőre további bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk a hipotéziseiket, úgy gondolják, hogy annyit mindenképpen leszűrhetünk a kísérletből, hogy a ma ismert szociális normáink nem a környezeti hatásoktól függetlenül, hanem azokra reagálva jöttek létre - és fordítva.