Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A rovarok világában az összes faj közül a termeszek királynői élnek a legtovább, akár 30-50 évig, miközben az ugyanahhoz a bolyhoz tartozó, szaporodásra képtelen nőstények 1-2 év után elpusztulnak. A termeszkirálynőknek ugyanakkor a termékenységük is óriási: akár napi 40 ezer petét rakhatnak.
A közösségalkotó rovarfajok esetében az eltérő kasztokba tartozó egyedek között biológiai és életmódbeli különbségek vannak, ezek régóta ismeretesek. A hangya- és darázscsalád(ok)ban a terméketlen nőstények a dolgozók; a termékeny hímek a herék; a termékeny nőstény(ek) pedig a királynő(k).
Ezzel szemben a termeszeknél a kolóniaalapító király és királynő monogám kapcsolatban él akár évtizedekig, utódaik a nemzőképtelen nőstények és hímek (dolgozók és katonák).
A termékeny és terméketlen nőstények élettartama közötti különbséget okozó sejtszintű folyamatokról még keveset tudunk. Hangyákkal és mézelő méhekkel egy ideje folynak már kutatások, de a termeszekkel kapcsolatban az első vizsgálatot nemrég végezték a japán Yamaguchi Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLOS ONE szabad hozzáférésű online tudományos folyóiratban tették közzé.
Hosszú ideig élnek, ráadásul termékenységüket végig megőrzik a termeszkirálynők, amelyekről azt feltételezik, hogy ezt részben egy hatékony antioxidáns mechanizmusnak köszönhetik. A japán kutatók a távol-keleti szigetországban honos Reticulitermes speratus nőstény egyedeit vizsgálták, hogy kimutatható-e bennük oxidáció okozta sejtkárosodás.
A külső (sugárzás, légszennyezés stb.) vagy belső (például anyagcsere) forrásból a szervezetben megjelenő szabad gyökök olyan "kamikaze-molekulák", amelyeknek van egy párosítatlan elektronjuk, ezért rendkívül agresszíven mihamarabb kémiai reakcióba akarnak lépni más sejttel elektronszerzés céljából – ezzel azonban rongálják a sejtet. A szabad gyökök károsító hatását az antioxidánsok képesek bizonyos mértékig ellensúlyozni: ezek olyan vegyületek, amelyek késleltetik vagy gátolják az oxidációt.
A japán szakemberek az élethosszt megalapozó öregedésgátló folyamatot kutatva megmérték a R. speratus nőstény termeszek oxidatív károsodásra utaló jeleit, és kiértékelték az enzimaktivitásukat. Kiderült, hogy a termeszkirálynők génállományában alig tapasztalható oxidatív károsodás.
A termékeny nőstényekben két gén fokozott működése következtében nagyobb mennyiség volt két antioxidáns hatású enzimből, a katalázból és a peroxiredoxinból.
A kutatók feltételezése szerint a termeszkirálynők sejtkárosodását megakadályozó enzimeket előállító hatékony antioxidáns-rendszer az oka, hogy rendkívül magas termékenységük dacára sem "használódik el" a szervezetük, és nem öregednek olyan mértékben, mint terméketlen nőstény társaik. Az említett enzimek az emlősökben, így az emberben is megtalálhatók, egyebek mellett bizonyos krónikus gyulladásos folyamatok gátlásában játszhatnak szerepet.
