Az ősi gyík 75 millió éve élt egy dinoszaurusz-fészkelőhelyen. A Magnuviator ovimonsensis névre keresztelt gyík fontos rést tölt ki annak megértésében, hogyan evolválódtak és terjedtek el a gyíkok a dinoszauruszok korában, olvasható a Proceedings of the Royal Society B folyóirat legújabb számában.
Hihetetlenül ritka dolog rábukanni egy ilyen viszonylag kis élőlény teljes fosszilis csontvázára"
– mondta David DeMar, a cikk vezető szerzője, a Washingtoni Egyetem munkatársa. „Ráadásul nem is egy, hanem két példányra bukkantunk ugyanazon a lelőhelyen, a montanai Egg Mountainen."
A Magnuviator átalakítja a kutatók szemléletét a gyíkokról, a biológia sokszínűségükről és az ökoszisztémában betöltött szerepükről a hüllőknek e gondtalan napjaiban, 75 millió évvel ez előtt a kréta időszakban.
A Magnuviator szinte teljes csontvázának elemzéséből kitűnt, hogy az állat a leguánszerű gyíkokhoz tartozott, és az amerikai kontinensen talált legrégibb és legteljesebb leguánfosszília.
A mai leguánfélék közé olyan élőlények tartoznak, mint
az óvilági kaméleonok, az Amerika trópusi vidékein élő leguánok és anoliszok vagy a híres, „Jézus Krisztus-gyíkok"-nak becézett vízen járó baziliszkuszok.
De anatómiája alapján a Magnuviator a legjobb esetben is csak távoli rokona ezeknek a modern gyíkcsoportoknak, amelyek többsége csak a nem madárszerű dinoszauruszok után jelent meg. A gyíkok és más hüllők jelentős része kipusztult 66 millió éve.