Megismételték minden idők egyik legijesztőbb kísérletét

Milgram-kísérletről
Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel
Vágólapra másolva!
Több mint 50 év után megismételték a világ egyik legnyomasztóbb és legvitatottabb eredményét felmutató kutatást, a Milgram-kísérletet, amely az emberek engedelmességét és a hatalom utasításainak elfogadását vizsgálta. A vizsgálatot ezúttal Közép-Európában végezték el.
Vágólapra másolva!

Parancsra születnek a szörnyetegek?

Az eredeti vizsgálatot 1961-ben végezte el az amerikai Yale Egyetem kutatója, Stanley Milgram, három hónappal azután, hogy az egyik leghírhedtebb náci háborús bűnös, Adolf Eichmann pere lezajlott. Eichmann azzal védekezett, hogy az általa véghez vitt szörnyűségeket „kizárólag parancsra" tette, Milgram pedig feltette a kérdést:

a hatalomnak való feltétlen engedelmesség valóban képes az átlagos emberekből is szörnyetegeket kreálni?

Ennek kiderítésére önkénteseket toborzott, akiknek a kísérlet vezetője azt az utasítást adta, hogy „tanárokként" rossz válasz esetén egyre erősödő áramütésekkel büntessenek egy elzárt szobában lévő személyt, akit hallanak ugyan, de látni nem látnak. A szenvedő alany természetesen egy színész (szerepét tekintve tanuló) volt, és az áramütések sem voltak valódiak, de ezt az önkéntesek nem tudták.

Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

A „tanárok" egy olyan helyiségben tartózkodtak, amelyben egy generátor volt 30 kapcsolóval. Mindegyik mellett felirat szerepelt, amely szerint a feszültség 15 voltonként nőtt, 15-től 450 voltig. Az önkénteseket külön figyelmeztették, hogy komoly fájdalmakat és sérüléseket okozhatnak a „tanulónak" a feszültség növelésével.

Az eredmények igencsak lesújtó képet adtak az emberi természetről: a kísérletben részt vevő 40 személy 65 százaléka vakon követte a kísérletvezető parancsát, és elment egészen a 450 voltos áramütés adásáig. Az sem zökkentette ki őket feladatukból, hogy közben a színész folyamatosan jajveszékelt és az életéért könyörgött.

Milgram módszerét sokan kritizálták, többek között azért, mert kevés résztvevőt vont be a projektbe, és egyesek szerint az adatokat is torzította. Amikor azonban a kísérletet (pontosabban annak különböző változatait) más kutatócsoportok is megismételték a világ különböző részein, mindannyiszor a korábbihoz hasonló eredményre jutottak.

Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

A kutatást viszont mostanáig egy régióban nem végezték el: Közép-Európában. Pedig a térség lakóinak vizsgálata az egyedi történelmi helyzet, vagyis a kommunista diktatúrák évtizedekig tartó elnyomása miatt érdekes eredményeket szolgáltatna a tudománynak.

Mit mutatnak a lengyel eredmények?

Milgram kísérletének modern változatát ezúttal Lengyelországban végezték el – olvasható a Science Alert weboldalán. Összesen 80 önkéntest (40 férfit és 40 nőt) sikerült összetoborozni, a résztvevők életkora 18 és 69 év között változott.

A forgatókönyv hasonlóan zajlott, mint korábban, annyi különbséggel, hogy itt csak 10 kapcsoló állt rendelkezésre, így enyhébb áramütésekkel lehetett „gyötörni" a tanuló szerepét betöltő személyt. Erre azért volt szükség, hogy a kísérlet etikusabbnak tűnjön.

A kutatók azt találták, hogy

az önkéntesek túlnyomó része (90 százaléka) itt is hajlandó volt elmenni az elérhető legerősebb áramütés kiválasztásáig.

Részlet az Experimenter című filmből, ami a hírhedt kísérletet dolgozta fel Forrás: AFP/Collection Christophel/BB Film Production/FJ Productions

Az új kísérletből sem szabad messzemenő megállapításokat levonni

Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy jelen kutatás szervezői szintén kisszámú résztvevővel dolgoztak, így messzemenő következtetéseket továbbra sem lehet levonni a kísérlet eredményéből. Így azt sem tudták megállapítani a szakemberek, hogy e téren van-e különbség a férfiak és nők viselkedése között, pedig a lengyel kutatók egyik célja pont ennek tüzetesebb elemzése lett volna.

A tanulmány a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban jelent meg.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!