Ezért a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban
![sötét anyag](https://cdn.origo.hu/2023/12/bdn6O3Pfj23brMpmIa9Ci6BT0evTUmcY9t24qZN7uI4/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzFjMTdhMDhjMTk5ZjRlOWRiNTQ0MzlmYjlkNGU4OGFh.webp)
A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk a nagy bummig, mondta May Nyman, az Oregoni Állami Egyetem kémiaprofesszora.
Az ősrobbanás hozta létre a periódusos rendszer elemeit (a mesterséges elemeket leszámítva), amelyek bennünket és a minket körülvevő világot alkotják. Minden elem a rá jellemző számú szubatomi részecskéből, azaz protonból (pozitív töltésű), neutronból (semleges) és elektronból (negatív töltésű) áll.
A hidrogén csupán egyetlen protonból és egy elektronból áll (az egyetlen elem, amelyben nincs neutron). Ez az univerzum legegyszerűbb eleme, és ez a magyarázat arra, hogy egyben miért a leggyakoribb, mondta Nyman.
A csillagokban a hidrogénatomok héliummá – a világegyetem második leggyakoribb elemévé – fuzionálnak. A héliumban két proton, két neutron és két elektron található. A hélium és a hidrogén együtt alkotja az univerzum ismert anyagának 99,9 százalékát.
Még így is 10-szer annyi hidrogén van a világegyetemben, amennyi hélium, mondta Nyman. Az oxigén – a harmadik leggyakoribb elem – nagyjából 1000-szer kisebb gyakorisággal fordul elő, mint a hidrogén.
Általában véve minél nagyobb egy elem rendszáma, annál ritkább, tette hozzá Nyman.