Újabb hatalmas foltot fedeztek fel a Jupiteren

Jupiter's north polar region is coming into view as NASA's Juno spacecraft approaches the giant planet. This view of Jupiter was taken on August 27, 2016 when Juno was 437,000 miles (703,000 kilometers) away. NASA's Juno mission successfully executed its first of 36 orbital flybys of Jupiter today. The time of closest approach with the gas-giant world was 6:44 a.m. PDT (9:44 a.m. EDT, 13:44 UTC) when Juno passed about 2,600 miles (4,200 kilometers) above Jupiter's swirling clouds. At the time, Juno was traveling at 130,000 mph (208,000 kilometers per hour) with respect to the planet. This flyby was the closest Juno will get to Jupiter during its prime mission. There are 35 more close flybys of Jupiter planned during Juno's mission (scheduled to end in February 2018). The August 27 flyby was the first time Juno had its entire suite of science instruments activated and looking at the giant planet as the spacecraft zoomed past. / AFP PHOTO / NASA/JPL-CALTECH/SwRI/MSSS / HO / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

A Nagy Vörös Folt után újabb nagy foltot fedeztek fel a Jupiteren.

Kutatók keddi közlése szerint a hideg, sötét folt 24 ezer kilométer hosszú és 12 ezer kilométer széles, a bolygó felső légkörében helyezkedik el és jóval hűvösebb, mint forró környezete, ezért kapta a Nagy Hideg Folt nevet. Az óriásbolygó már ismert Nagy Vörös Foltjával ellentétben az újonnan felfedezett meteorológiai jelenség folyamatosan változtatja alakját és méretét.

A Nagy Vörös Folt

A Jupiter a Naptól számítva az ötödik bolygó, és messze a legnagyobb planéta a Naprendszerben. Tömege 2,5-szerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A Jupitert és a többi óriásbolygót (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) Jupiter-típusú vagy külső bolygóknak nevezik. A Jupiter Naptól mért távolsága 5,2 csillagászati egység, azaz 778 millió kilométer (1 csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolságának felel meg, ami kerekítve 150 millió kilométer).

A Jupiter átmérője 142 984 kilométer. A bolygó egyik legérdekesebb légköri formációja a Nagy Vörös Folt, amely amatőrtávcsövekkel is jól megfigyelhető alakzat. A folt a bolygó déli féltekéjén, a déli szélesség 20. foka körül található, keringési periódusa nagyjából hét nap.

Egy brit kutatócsoport egy Chilében lévő teleszkóp segítségével rögzítette a Jupiter légkörének hőmérsékletét és sűrűségét. A kutatók az adatokat összehasonlították több ezer, a hawaii teleszkóp által az évek során készített felvétellel, ekkor került előtérbe a Nagy Hideg Folt, amely több ezer éves is lehet. A jelenség nagy sötét foltként látható a Jupiter felső légkörének forró környezetében.

Állandóan megújul

"A Nagy Hideg Folt a Nagy Vörös Foltnál sokkal változékonyabb, akár napok vagy hetek alatt változik formája és mérete is, de újra és újra megjelent az elmúlt 15 évben, abban az időszakban, melyre visszatekintve megfelelő adatokkal rendelkeztünk a kutatására. Ez arra utal, hogy állandóan megújul" - fejtette ki Tom Stallard, a Leicesteri Egyetem kutatója.

A Nagy Hideg Folt alakja és mérete folyamatosan változik Forrás: IRTF/NASA

Stallard szerint a Jupiter felső légköre számos egyéb képződményt rejthet még. A tudósok a jövőben nagy figyelmet szentelnek a Nagy Hideg Folt alapos megismerésének és a többi lehetséges jelenség felfedezésének. Ebben földi teleszkópok és a NASA Jupiter körül keringő, Juno nevű űrszondája lesz segítségükre.

Forrás: VLT\ESO

A csillagászok felfedezésüket a Geophysical Research Letters című szaklapban mutatták be.

A Jupiter mágneses mezeje okozza

A Nagy Hideg Foltot a kutatók szerint a Jupiter mágneses mezejének hatása okozhatja. A nagy tömegű bolygó látványos sarki fénye hőáramlatok formájában energiát bocsát ki a légkörbe. Ezáltal egy hűvösebb régió alakul ki a termoszférában, a légkör és az űr határán lévő rétegben.

A Nagy Hideg Folt a környező atmoszféránál mintegy 200 Kelvinnel hűvösebb. Feltételezhető, hogy a hosszan tartó lehűlés a légkörben a Nagy Vörös Folthoz hasonló örvény kialakulását eredményezi - írja a Phys.org tudományos portál.