Egy-null a Photoshop javára, ön kiszúrja a manipulációt?

Többszörösen módosított kép. Próbálja kiszúrni a változtatásokat, az eredeti kép a 2. oldalon látható

Az emberek a digitálisan manipulált fényképek 40 százalékát simán beveszik, és még ha gyanús is a kép, sokszor nem tudják megmondani, mi nem stimmel – állapították meg a Warwick-i Egyetem kutatói.

Egy frissen elvégzett tanulmány résztvevői a valós jelenetekről készült, de digitálisan manipulált fényképeknek csak a 60 százalékánál szúrták ki, hogy a kép valamilyen beavatkozás nyomát viseli, de még a gyanús fotóknak is csak a 45 százalékáról tudták megmondani, mi nincs velük rendben – közlik a Warwick-i Egyetem (Anglia) kutatói a Cognitive Research: Principles and Implications című folyóiratban.

Online felmérés

Sophie Nightingale pszichológus doktorandusz hallgató, a cikk vezető szerzője elmondta:

Vizsgálatunk rámutat arra, hogy bár az emberek a véletlennél kicsit jobb arányban derítik fel és azonosítják a képi manipulációkat,

e képességünk távolról sem tökéletes. Tekintettel a médiában és az interneten, különösen a közösségi oldalakon sokunkat érő mindennapi képözönre – melyben a képek egy része potenciálisan hamisított –, megállapításunk komoly jelentőséggel bír."

Az a) képen az eredeti, az f) képen az összes módosítással (b-e) megváltoztatott kép látható Forrás: Vin Cox, CC BY-SA 3.0 (eredeti)

A kutatást online teszt formájában végezték, amelyhez a Google Images-ről származó 10 eredeti kép közül hatot különböző manipulációknak vetettek alá, például korrekciókat hajtottak végre az arcokon (mondjuk kifehérítették a fogakat), vagy éppen az eredeti helyszínen ott nem lévő tárgyakat adtak a jelenethez. Az eredmény hol fizikailag valószerű, hol fizikailag valószerűtlen volt.

Összesen 30 manipulált képet állítottak így elő, és a 707 résztvevőnek ezeket a 10 eredetivel keverve mutatták be. Minden résztvevő 10 képet nézett végig, amelyeknek a fele az öt különböző manipuláció-típust képviselte, a másik fele pedig a módosítatlan eredetik közül került ki. A kutatók ügyeltek arra, hogy egy bizonyos kép – akár eredeti, akár manipulált formájában – mindig csak egyszer kerüljön a résztvevők elé.

Csak kicsit jobb a felismerés a véletlennél

A tesztben minden képpel kapcsolatban feltették a kérdést: „Ön szerint ez a fénykép digitális módosításon ment át?"

A résztvevők átlagban 60%-os sikerrel ismerték fel a csakugyan manipulált fényképeket, ami nem múlja felül számottevően a pusztán érmefeldobással is elérhető 50 százalékos eredményt.

Még a helyesen igennel felelő résztvevők is csak 45 százalékos arányban tudták a módosítást a képen lokalizálni, amikor a tesztben arra kérték őket, hogy a képre rávetített négyzetrács segítségével jelöljék meg a szerintük manipuláción átesett területeket. A résztvevők teljesítménye nem függött a nemtől és az életkortól, ami arra figyelmeztet, hogy bármelyikünk áldozatul eshet a megtévesztésnek.

Többszörösen módosított kép. Próbálja kiszúrni a változtatásokat, az eredeti kép a 2. oldalon látható Forrás: Sophie Nightingale/University of Warwick

„Az emberek több sikerrel azonosították a fizikailag valószerűtlen módosításokat, de még ezeket sem tudták a képen eredményesebben lokalizálni, mint a fizikailag valószerűeket – ismertette Dr. Derrick Watson, a tanulmány egyik társszerzője. – Így aztán még ha feltűnik is a nézőnek, hogy valami nem stimmel a képpel, jobbára nem képes megbízhatóan azonosítani, hogy pontosan mivel is van a baj. Márpedig a képek makacsul be tudnak vésődni az emlékezetünkbe, ezért ha nem tudjuk megkülönböztetni a fotókon a valódi részleteket a hamisaktól, könnyen manipulálhatóak vagyunk abban, hogy mit higgyünk és mire emlékezzünk."

Azonosítani kellett a manipuláció helyét

Egy második, ugyanazon kutatók által végrehajtott kísérletben 659, 13 és 70 év közötti online válaszadót kértek arra, hogy jelöljék meg a nekik bemutatott képeken a manipuláció helyét anélkül, hogy általánosságban rákérdeztek volna a manipuláció tényére. Az eredmények azt mutatták, hogy a manipuláció felismerésének valószínűsége ebben a kísérleti felállásban is nagyjából hasonló – 65 százalékos – volt, azonban a képi módosítás helyének felismerésében a véletlenszerűen várhatónál 39 százalékkal jobban teljesítettek a résztvevők.

Meglepő módon tehát az emberek ügyesebben megtalálják a képi módosítás helyét, mint amilyen sikerrel el tudják dönteni azt az általános kérdést, hogy a kép manipulált-e vagy sem.

Többszörösen módosított kép. Próbálja kiszúrni a változtatásokat, az eredeti kép a 2. oldalon látható Forrás: Sophie Nightingale/University of Warwick

A jogi procedúrákban is fontos

„Az, hogy az emberek általában ilyen gyengén teljesítenek a manipulált fotók azonosítása terén, kételyeket vet fel azokkal a jogi procedúrákkal kapcsolatban, amelyek során fényképek is a bizonyítási eljárás részét képezik – hívta fel a figyelmet a tanulmányban közreműködő Dr. Kimberley Wade.

Ha a perben és az ítélethozatalban érintettek egy hamis fotót valósnak vélnek, az beláthatatlan következményekkel bírhat.

Dolgoznunk kell azon, hogy hatékonyabban megvédjük az embereket a fotómanipuláció hátrányos hatásaitól, és már több eljárással is próbálkozunk, amelyek segíthetnek a hamisítványok felismerésében."

Nightingale hozzáteszi: a hamisított képeken gyakran felfedezhetők árulkodó jelek, és jelenlegi kutatásaik célja az, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét ezekre a nyomokra.