Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

Az egyre intenzívebb globális felmelegedés eltolja az éghajlati övek határát, és elősegíti az invazív fajok terjedését

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Kéz a kézben járó felmelegedés és invázió

Bemasíroztak az argentin hangyák az Egyesült Királyságba. A tudósok szerint ez egy újabb példa a globális felmelegedés és az idegenhonos fajok halálos kettősére. A The Guardian most megjelent cikke az olyan betolakodókra figyelmezteti a közvéleményt, mint a nyestkutya vagy az ázsiai lódarázs, amelyek visszaszorítása később szinte lehetetlen feladat lesz.

Az ázsiai lódarázs a közelmúltban bukkant fel a brit szigeteken Forrás: Photo Researchers RM/Getty Images/Scott Camazine

Amint globalizálódott a kereskedelem, és az emberek elkezdtek a kontinensek között utazgatni, több ezer faj keresztezte egymás útját az óceánokban vagy a hegyvidéki területeken – mutatnak rá a kutatók.

Az új régiókban új kolóniák jöttek létre, néhány faj pedig az „invazív összeomlás” határára sodródott,

több mint egymilliárd dolláros kárt okozva évente.

Az egyre intenzívebb globális felmelegedés eltolja az éghajlati övek határát, és elősegíti az invazív fajok terjedését Forrás: Origo

A közelmúltban végzett kutatások azt mutatják, hogy egyre több állat és növény keresi az útját új országokban fellelhető élőhelyek felé, illetve azt is, hogy az invazív fajok „elsődleges veszélyt” jelentenek a gazdaság, az emberi jólét és a vadon élő állatok számára.

Felborulhat a sok ezer éves ökológiai egyensúly

A kérdés megtárgyalására és a problémakör súlyosságának felmérésére a világ minden tájáról érkező tudósok tanácskoznak az angliai Durhamben.

Alig pár éve jelent meg az európai kontinensen az invazív argaentin hangya, és máris komoly problémákat okoz Forrás: Phys.org

A jelenség gazdasági és egészségügyi következményei teljesen világosak”

– figyelmeztetett Rob Colautti, a kanadai Queens Egyetem professzora, akit kollégája, Helen Roy, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának professzora azzal egészített ki, hogy „az éghajlatváltozás elősegítheti olyan fajok meghonosodását egyes területeken, amelyek a korábbi életkörülmények fennmaradása esetén nem tudtak volna megélni az adott helyszíneken.”

Alaszkai gleccser. A globális felmelegedés hatásai már az arktikus vidékeken is egyre jobban érezhetők. Számos melegégövi faj nyomul egyre északabbra Forrás: Elter Károly

Példaként említi az argentin hangyát, amelyről a kutatók tudják, hogy bár néhány populációja eddig is élt Londonban, ám az utóbbi években azt tapasztalhatták, hogy

a faj úgynevezett házi példányai egyre inkább elterjednek a szabadban.

„Csak egy kicsit kellett az éghajlatváltozás következtében jobban felmelegednie az időjárásnak és már láthatjuk is, hogyan kezd gyarmatosításba ez az agresszív hangyafajta.” – tette hozzá.

Megjelennek az „ökoszisztéma-mérnökök”

Az argentin hangyák nem őshonosak az Egyesült Királyságban, ám a zoológusok nem véletlenül nevezik a fajt „ökoszisztém-mérnöknek”. „A faj megjelenésének kiterjedt, messzemenő következményeit már most tapasztalhatjuk, és e hatások követik egymást” – hangsúlyozzák.

Az argentin hangyák rohamos szaporodása megállíthatatlannak tűnik Forrás: New Scientist

Az őshonos hangyáknak az invazív fajtársak által kikényszerített újfajta mozgása ugyanis felboríthatja a növények és rovarok finom és kényes ökoszisztémáját. A professzor szerint emellett az argentin hangyák. úgynevezett

szuper kolóniákat alkothatnak a meghódított térségekben,

és a terjeszkedésük során mindent lerombolnak maguk körül.

Számos idegen faj érkezik a szigetekre

Az Egyesült Királysághoz hasonló szigetek, mint például Új-Zéland vagy Japán úgynevezett hotspot-ot, azaz központi célpontot jelent az invazív fajok számára.

A nyúl a középkorban telepedett meg idegen fajként a brit szigeteken Forrás: David Iliff/David Iliff

„A szigetekkel kapcsolatban van egy hipotézisünk, amely azt mutatja, hogy miután ezeken a helyeken a szárazföldi régióknál kevesebb őshonos faj található, ezért több ökológiai fülke létezik, amelyet az újonnan érkezők betölthetnek.” – hangoztatta Mark van Kleunen, a németországi Konstanz Egyetem professzora, aki azonban megjegyezte azt is, hogy

a középkor óta már számos idegenhonos fajt jegyeztek fel az Egyesült Királyság területén.

Ilyen többek közt a nyúl is, amely egykor az Ibériai-félszigetről érkezett a brit földekre.

Évről évre újabb „támadók” érkeznek

Az Egyesült Királyság évente több milliárd fontos gazdasági kárt szenved el az invazív fajok megjelenése miatt. Az elmúlt években óriási problémát okozott a szigeten például a japán kagyló, az óriás medvetalp és a nyérc megjelenése, elszaporodása.

A kvagga kagyló alig három éve jelent meg Angliában, és feltartóztathatatlan a terjedése Forrás: New Scientist

A Magyarországon is jól ismert károkozó, a harlekin katica szintén egy újabb támadóként aposztrofálható, amely először 2004-ben tűnt fel a brit földön, de ma már az összes angliai katicabogár 80-90 százalékát teszik ki. A harlekin katica elterjedésével párhuzamosan a nyolc őshonos faj közül hétnek jelentősen lecsökkent az egyedszáma.

Egy másik invazív faj, a már Magyarországon is terjedő harlekin katicabogár Forrás: Phys.org

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a harlekin katicabogár fantasztikus ellenszer lehet a levéltetvek ellen, ezért el tudjuk képzelni azt is, hogy hasonlóan hasznos segítséget nyújthat a kártevők elleni védekezésben a helyi gazdálkodóknak.” – mondta Roy, de hozzáfűzte, hogy az őshonos katicáknak is megvan a saját szerepük az ökoszisztémában, amit azonban az újonnan érkezők felborítottak.

Megváltoztatják a vizek természetét

A Balatonban is agresszíven terjeszkedő kvagga kagyló az elsőszámú fenyegetés az ökológusok által összeállított listán. A faj 2014-es megérkezése az Egyesült Királyságba „invazív összeomlásra” figyelmeztetett, hiszen a kagylók elszaporodása megváltoztatja a víz kemizmusát (Észak-Amerikában a zebra-kagyló elterjedése okoz hasonlóan óriási károkat).

A rohamosan terjedő kvagga kagylók megváltoztatják az édesvízi ökoszisztémák fizikai állandóit is Forrás: Origo

A már említett listán helyet kaptak még olyan fajok, mint az ázsiai cincér, az amerikai homár, az afrikai szent íbisz, a smaragd kőriskéregrontó bogár, valamint az argentin hangya.

Az ázsiai lódarázs először tavaly szeptemberben jelent meg a brit szigeteken,

ám a gyors beavatkozásnak köszönhetően mára kiszorították.

Néha lehetetlen megszabadulni a betolakodóktól

A tudósok szerint gyakran lehetetlen megszabadulni az olyan behatolóktól, mint például az intenzíven terjedő szürke mókus, amely szinte teljesen kiűzte Angliából az őshonos vörös mókusokat.

A szürke mókusok elleni küzdelem élén a királyi család tagja, Károly walesi herceg áll Forrás: Origo

Bár a britek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak ellenük (Károly walesi herceggel az élükön), a kis szürke rágcsálók mondhatni átvették a hatalmat a sziget felett. Magyarországon egyelőre nincs mitől félni: törvény tiltja behozatalukat és tartásukat, és az sem valószínű, hogy ez a rágcsáló egyszer majd átkel az Alpokon.

A szintén invazív szürke mókus lassan kiszorítja az őshonos vörös mókust Forrás: Wikimedia Commons

„Akadnak olyan, igen egyszerű intézkedések, amelyeket életbe léptethetünk a biológiai biztonság érdekében azért, hogy megakadályozzuk a leginkább káros fajok megérkezését” – jelentette ki Helen Roy. – „Ez természetesen nem arról szól, hogy megállítsuk az embereket az utazásban vagy az országok közti kereskedésben” - tette hozzá a brit ökológus.