Cápatámadás történt a népszerű egyiptomi fürdőparadicsomban

Az első három legveszélyesebbnek tartott faj közül csak a tigriscápa honos a Vörös-tengerben

Három méteresre becsülik a szemtanúk azt a cápát, amely tegnap, augusztus 5-én szombaton a déli órákban támadt rá egy, a part közelében fürdőző nőre. A Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán, a világtenger más, cápatámadásokkal rendszeresen érintett térségeihez és a turisták nagy számához képest statisztikailag alacsonynak számít az ehhez hasonló balesetek száma.

Csak a delfineket szerette volna közelebbről szemügyre venni

2017. augusztus 5-én szombaton, a dél-egyiptomi turista - és búvárparadicsom, Marsa Alam egyik elegáns szállodája, az ötcsillagos The Palace Port Ghalib strandjának közelében cápatámadás ért egy húszéves osztrák nőt.

A dél-egyiptomi Marsa Alam az elmúlt tizenöt évben vált különösen felkapott üdülőhellyé Forrás: P.Cumulet

Az áldozat annak a felső-ausztriai turistacsoportnak volt a tagja, amely a hotelben tölti a nyári szabadságát. Az incidens a déli órákban, a szálloda strandjától alig 40-50 méteres távolságra történt. A part közvetlen közelében delfinek bukkantak fel, ezért többen is a vízbe vetették magukat, hogy odaússzanak a cetek csoportjához.

Vörös-tengeri palackorrú delfinek (Tursiops aduncus) Forrás: Elter Tamás

A fiatal osztrák nő is a delfinek közelében úszkált, amikor a szemtanúk szerint

egy hozzávetőleg három méter hosszúságúra becsült cápa támadt az áldozatra.

A nőt a csípője táján érte a harapás, a vérző sérültet élettársa húzta ki a partra.

Marsa Alam háborítatlan korallzátonyainak köszönhetően a légzőkészülékes és sznorkeles búvárok igen népszerű célpontja Forrás: Dereck Keats

A csoporthoz tartozó egyik turista, a strandon sütkérező osztrák orvos azonnali elsősegélyben részesítette a fiatal nőt, akit a mentők a helyi kórházba szállítottak.

A hölgy sérülései szerencsére nem életveszélyesek"

- nyilatkozta a Kronen Zeitung tudósítójának Thomas Schnöll, az osztrák külügyminisztérium szóvivője. Az áldozat nevét nem közölték.

A homokos partszakasz kiürült a cápatámadás után (a kép illusztráció) Forrás: Cairo Scene

Az első tudósításokból nem derül ki, hogy milyen cápafaj lehetett a támadó.

Marsa Alamban több mint két éve, 2015. március 21-én történt utoljára cápatámadás.

Az áldozat, egy 53 éves német férfi belehalt a sérüléseibe.

Sem nagy fehér, sem pedig bikacápa nem él a Vörös-tengerben

A Vörös-tengerben a tudomány jelenlegi ismeretei szerint 45 cápafaj honos, amelyből az emberre nézve hét-nyolc fajt tekinthetünk potenciálisan veszélyesnek. (Összehasonlításként: a Földközi-tenger teljes területén összesen 47, de ezzel szemben például csak a Dél-Afrikai Köztársaság vizeiben 117 cápafaj él.)

Az első három legveszélyesebbnek tartott faj közül csak a tigriscápa honos a Vörös-tengerben Forrás: Elter Tamás

A támadási statisztikák szerint az első három legveszélyesebbnek tartott fajból mindössze egyetlen, a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) számít rezidens, honos fajnak a Vörös-tengerben. A hűvösebb vizeket kedvelő, és a támadási statisztikák élén álló nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), valamint a „harmadik helyezett", a trópusokon elterjedt sekély vízi, és igen agresszív bikacápa (Carcharhinus leucas) hiányzik a Vörös-tengerből.

A bikacápa annak ellenére, hogy az ugyancsak túl sós vizű Perzsa-öbölben honos fajnak számít, a szintén szuperhalin és ugyancsak meleg vizes Vörös-tengerből hiányzik Forrás: Origo

Az itt élő fajok közül a már említett tigriscápán kívül elsősorban az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus), a röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrhincus) jelenthet potenciális fenyegetést az óvatlan fürdőzőkre, de ugyancsak ide sorolhatjuk a jóval ritkább selyemcápát (Carcharhinus falciformis), feketefoltos cápát (Carcharhinus limbatus) és a roppant ritka, ám igen nagy, 5-6 méteres testhosszúságot is elérő nagy pörölycápát (Sphyrna mokarran).

Miért vannak nyílttengeri fajok a part közelében?

Az óceáni fehérfoltú, a röviduszonyú makó, és a selyemcápa kivétel nélküli nyílt vízi (pelágikus) fajok, ám hogy mégis felbukkanhatnak az egyiptomi partszakasz egyes részein a part közelében, arra a Vörös-tenger sajátos mederszerkezete ad magyarázatot.

A Vörös-tengernek gyakorlatilag nincs selfvidéke, az egyiptomi partokat legnagyobb részt szegélyzátonyok övezik Forrás: Origo

A Vörös-tenger a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy tektonikus törésrendszerének kimélyülő és táguló, az Indiai-óceán vizével elárasztott árka, lényegében egy kinyílási fázisában álló fiatal óceán.

A vörös-tengeri korallzátonyokon számos trópusi indo-pacifikus hal, és cápafaj él Forrás: Elter Tamás

A Vörös-tengeren – főleg az egyiptomi partszakaszon - gyakorlatilag nincs self, kontinentális küszöb, ami miatt a part meredeken, sok helyen szinte átmenet nélkül zuhan 5-800 méteres mélységig.

A szegélyzátonyok nyílt tenger felőli leszakadásánál a vízmélység 500-800 métert is elérhet Forrás: Origo

Ezért a parthoz közeli víztömeget biogeográfiai értelemben a nyílt tenger részének tekinthetjük.

Ez a magyarázat arra, hogy az egyiptomi partszakaszon miért fordulnak elő viszonylag nagy számban nyílttengeri életmódot folytató élőlények, köztük nyílt vízi cápafajok is.

A támadás néhány megszívlelendő tanulsága

A tegnapi balesethez nagyon hasonló incidens történt Egyiptomban huszonegy évvel ezelőtt, 1996. május 24-én, a Sarm es-Sejk közelében található, és a légzőkészülékes búvárok körében különösen népszerű merülő hely, a Ras Zatar-fok közelében. A lehorgonyzott búvárhajó fedélzetén lévők arra lettek figyelmesek, hogy a hajó mellett delfinek bukkantak fel. Ezért hárman, - csak búvármaszkkal felszerelkezve – beugrottak a vízbe, hogy a delfinek közelébe ússzanak.

A Vörös-tengerben élő tigriscápa-populáció egyedei, a világtenger más régióiban élő fajtársaiktól eltérően - jellemzően késő délutántól aktivizálják magukat, és ilyenkor az egészen sekély vízbe is kiúsznak Forrás: Wikimedia Commons

Közülük ketten pár perccel később visszaúsztak a hajóhoz, a harmadik társuk azonban még a vízben maradt.

Ekkor kettő, egyenként négy-öt méter hosszúra becsült tigriscápa bukkant fel a mélyből,

és rátámadt a magányos fürdőzőre. A fiatal férfinek nagyon nagy szerencséje volt, hogy – súlyos sérülésekkel ugyan – de túlélte a támadást. Teljesen egyértelmű, hogy a két megtermett ragadozó a delfinek miatt, nagy valószínűséggel a ceteket már korábban követve került a búvárhajó, illetve a vízben úszkáló férfi közelébe.

A Vörös-tengerben különösen gyakorinak számít az óceáni fehérfoltú cápa Forrás: Wikimedia Commons

A Vörös-tengerben honos nagytestű cápák közül mind a tigris, mind pedig az óceáni fehérfoltú cápa, és a röviduszonyú makó is megtámadja a kisebb ceteket. E ragadozók nem egyszer órákig cserkészik a delfincsordát, hogy kedvező helyzetbe kerüljenek a zsákmányoláshoz, ami miatt hosszú ideig követik a tengeri emlősöket.

Csalizással etetett feketefoltos cápák (Carcharinus limbatus) "zabálási tébolya" Forrás: Elter Tamás

Ezért olyan vizekben, ahol emberre potenciálisan veszélyes cápák élnek, nem tanácsos önfeledten lubickolni delfinek közelében.

Amíg a cetek könnyedén odébb úsznak, addig a felszínen tempózó fürdőző hirtelen egyedül maradhat, mintegy könnyű zsákmányként felkínálva magát a prédálási szándéktól izgatott ragadozónak. Ugyanilyen megfontolásból kell kerülni azokat a hajókat is, amelyekről horgásznak.

Bármilyen romantikus, ne ússzunk be messze a tengerbe alkonyatkor

A nagytestű cápák opportunista ragadozók, amelyek általában könnyű zsákmányt keresnek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a magányos ember jóval nagyobb kockázatnak teszi ki magát a vízben, mint a zárt csoportban úszók.

Évente átlagosan 80-100 cápatámadás történik a világtengeren, amelyből 5-10 halálos kimenetelű Forrás: Elter Tamás

Ezért kerülni kell, hogy egyedül és nagyobb távolságra ússzunk be olyan tengeren, ahol nem mennek ritkaságszámba a potenciálisan veszélyes cápafajok.

A Vörös-tengeri cápák közül a különösen veszélyes tigriscápa általában késő délután, alkonyatkor válik aktívvá.

A delelő időt nagyobb mélységben tölti, majd ahogy kezd lemenni a nap, egyre jobban megközelíti a partot, és a sekély vizeket. Ezért nem javasolható – bármilyen romantikus is – hogy napnyugta idején egyedül és messze beússzunk a Vörös-tengerbe.

Naplemente a Vörös-tengeren. Az alkonyati időszakban kerülni kell, hogy magányosan és messzire beússzunk a tengerbe Forrás: Elter Tamás

Egyiptomban ebben az évtizedben, 2010 áprilisa és 2017 augusztusa között

a mostanival együtt tíz cápatámadás történt a Vörös-tengeren,

amelyből három végződött halállal.

Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) Forrás: Pinterest

E támadások közül is kiemelkedik az az sorozatincidens, amely 2010. november 30 és december 5.-e között történt a Sínai-félsziget déli részén fekvő híres turistaparadicsom, Sarm es-Sejk vizein.

Nem egészen egy hét leforgása alatt öt embert ért cápatámadás, amelyből egy halállal végződött. Ez utóbbi 2010 december 5-én történt a Middle Gardennél, az áldozat egy légzőcsővel és búvármaszkkal nézelődő német nő volt.

A 2010. december 5-i Sarm es-Sejkben történt halálos támadás elkövetésével gyanúsított röviduszonyú makócápa Forrás: AFP

A Sarm es-Sejk-i sorozattámadásból négyet óceáni fehérfoltú cápa, egyet – a halálos kimenetelűt – pedig röviduszonyú makó követett el.

A Vörös-tenger egyiptomi partszakasza a cápatámadások szempontjából nem számít frekventált területnek Forrás: Wikimedia Commons

A statisztikai számadatok azt mutatják, hogy a Vörös-tenger, a Földközi-tengerhez hasonlóan, a cápatámadások szempontjából alacsonyan „fertőzött" területnek számít. Csak az Egyesült Államokban évente átlagosan 30-40 támadást jegyeznek fel, amihez képest a Vörös-tenger egyiptomi partvidéke kifejezetten biztonságos területnek számít.