Tiltott helyek a Marson, ahol nem kutakodhat senki

A NASA által 2015. október 12-én közreadott képen homokdűnék láthatók a Mars felszínén.

Van egy nagyon kicsi, ám mégsem teljesen elhanyagolható esélye annak, hogy a Marson egykor megtalálható volt az élet egyszerű formája, ami (részben) akár ma is jelen lehet a vörös bolygón. Ha ez így van, akkor léteznek olyan területei a planétának, amelyeket tilos meglátogatni. Ezek az úgynevezett „speciális régiók".

Korábban hidegnek és abszolút kietlennek gondolták, ám ma már egyre többen úgy vélik, a Mars bizonyos pontjain élhettek, sőt akár még most is létezhetnek egyszerűbb felépítésű élőlények, mikroorganizmusok. Ha azonban meg szeretnénk találni ezeket a létformákat, mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy ne szennyezzük be feltételezett élőhelyüket földi mikrobákkal.

Ezt látszólag nem nehéz teljesíteni, mivel a Mars zord világát nem éppen az általunk ismert organizmusoknak „találták ki", de még így is előfordulhat, hogy az űreszközökön esetleges potyautasként utazó mikroszkopikus élőlények túlélhetik a hosszú, viszontagságoktól nem mentes utazást. Ha ez megtörténik, könnyen - természetesen tévesen - a marsi élet bizonyítékaként tekinthetünk a frissen behurcolt élőlényekre.

Különleges helyek a Marson

A fenti probléma orvoslására találták ki a kutatók az úgynevezett „speciális régiók" fogalmát. De mi is ennek a pontos definíciója? Az Űrkutatási Bizottság (Committee on Space Research, rövidebben COSPAR) 2008-as Bolygóvédelmi Irányelvében leírtak szerint

a szóban forgó régiókon belül a szárazföldi szervezetek szaporodni tudnak, vagy olyan körülmények uralkodnak, amik nagy eséllyel lehetővé teszik bizonyos számú, még létező marsi életforma fennmaradását.

A NASA által 2015. október 12-én közreadott képen homokdűnék láthatók a Mars felszínén Forrás: MTI/EPA/NASA/-------------------

2016-ban a definíciót némileg kibővítették, hogy kézzelfoghatóbb legyen. E szerint speciális régiónak minősül az a térség, ahol a vízaktivitás értéke 0,5 és 1 közé esik. Köztudott, hogy a mikroorganizmusok számára a víz elengedhetetlen az életben maradáshoz, ám csak a kémiailag szabad vizet tudják hasznosítani. A környezetben jelen lévő szabad vízmennység jellemzésére szolgál a vízaktivitás (a_w).

A víz mellett a másik fő szempont a speciális régiók meghatározása kapcsán az, hogy az adott térségben megfelelő hőmérséklet uralkodik-e az élőlények életben maradásához, ennek tartománya –25 Celsius-fok fölé esik.

Bár meghatározás szintjén eléggé konkrétan körül van írva, mit értünk speciális régió alatt,

idáig egyetlen ilyen területet sem sikerült a vörös bolygón azonosítani.

Ez persze a jövőben változhat, és itt jelentkeznek az első gondok.

A speciális régiók problémája

A jelenlegi elméletek alapján a Mars északi féltekéjén egykor hatalmas, folyékony vizet tartalmazó óceán terpeszkedett, ráadásul vastagabb atmoszférája is volt a bolygónak. Ezek a tulajdonságok az élet megjelenése számára kedvező feltételeket biztosítottak. E paradicsomi állapotok viszont idővel megszűntek: a planéta – a tudomány számára a mai napig ismeretlen okból - elvesztette mágneses mezejét, ezáltal pedig a légkörét és kiterjedt óceánját is.

A tudósok ugyanakkor nem látnak mindent ilyen borúsan, előfordulhat, hogy bizonyos területeken a felszín alatt és felett rejtőzhetnek még felfedezetlen víztartalékok, amik az élet rezervátumaként szolgálhatnak a látszólag halott égitesten.

Naplemente a Marson (a Curiosity felvétele) Forrás: NASA

Ha ezek a régiók léteznek, felmerülhet a kérdés, mennyire is kell fertőtleníteni a kutatóeszközöket ahhoz, hogy ne cipeljenek magukkal akaratlanul földi mikrobákat. A jelenlegi fertőtlenítési eljárások alaposnak mondhatóak, de sosem zárható ki egy-két túlélő jelenléte.

A speciális régiókat természetesen nem egyszerű megtalálni. A NASA egyik Mars-kutatója, David Beaty szerint vannak olyan helyek, amelyekről nem lehet egyértelműen megmondani, hogy speciálisak vagy sem.

Elképzelhető, hogy az év bizonyos szakaszaiban teljesítik a szükséges feltételeket, máskor nem, ennek eldöntésére azonban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat a tudósok részére, véli a szakember.

2006-ban a kutatók megalkottak egy térképet, amellyel a speciális régiók lehetséges elhelyezkedését igyekeztek felvázolni. Az ábrán olyan területeket jelöltek különlegesnek, ahol a vízjég a felszíntől számítva 5 méteres mélységig van jelen. Az 5 méteres tartomány azért fontos, mert ha egy Mars-járó leszállása során hiba lép fel, és a jármű a bolygóba csapódik, nagyjából 5 méteres krátert hagyhat maga után. A baleset során keletkező hő megolvaszthatja a vízjeget, kedvező körülményeket biztosítva a földi mikroorganizmusok megtelepedéséhez, amit természetesen mindenképpen el szeretnének kerülni a szakemberek. Ahogy idővel egyre több jeget találtak az egyenlítő környékén, a „nem speciális" területek számra zsugorodni kezdett.

Forrás: ESA

2016-ra eljutottunk oda, hogy a tudósok is beismerték, kvázi lehetetlen megtippelni, hol is lehetnek a speciális régiók. Inkább eseti alapon, egyenként kellene vizsgálni az egyes térségeket. Magyarul, ha a kutatók el akarnak jutni valahova, ahol nagy valószínűséggel élet nyomaira lehet lelni, nyugodtan tegyék meg, csak előbb megfelelően tanulmányozzák az érintett területet.

Ha találunk a Marson speciális régiót, nem szeretnénk addig rátenni a kezünket, míg alaposabban meg nem ismerjük"

– mondta John Rummel, a speciális régiókat újradefiniáló tanulmányt jegyző kutató.

Fertőtleníteni mindenáron!

Mindez nem azt jelenti, hogy a kutatóeszközök nem látogathatják meg ezeket a régiókat, viszont előtte mindenféleképpen szigorú fertőtlenítésen kell átesniük. A COSPAR Bolygóvédelmi Irányelve szerint öt olyan sterilizációs kategória van, amit az űreszközöknél be kell tartani.

Az egyes kategória a legengedékenyebb, ebbe azok a kutatóeszközök tartoznak, amelyeknek nem célja a Földön kívüli élet kutatása, így csak minimális fertőtlenítésen esnek át. A legszigorúbb a négyes kategória, amely többek között az élet előfordulása szempontjából izgalmas helyeket vizsgáló Mars-járókat foglalja magába.

Utóbbiba tartozik a Viking-2 űrszonda is, amely a Mars Utopia Planatia nevű régiójában landolt még 1976-ban. Az említett területről egy időben azt gyanították, hogy alkalmas feltételeket biztosít az élet fennmaradásához, a szonda eredményei azonban egészen más képet mutattak: egy hideg és sivár világét, ahol nulla esélye van az élőlények előfordulásának (időközben találtak vízjeget a felszín alatt).

A Viking-2 meglehetősen szigorú sterilizálási folyamaton ment keresztül: egy speciális, edényszerű kamrában 54 órán keresztül 101,7 Celsius-fokon hevítették a leszállóegységet.

A Viking-2 leszállóegység felvétele Forrás: NASA

Ha a Marsról vagy éppen az Europáról mintákat szeretnénk visszahozni, akkor még szigorúbb, úgynevezett ötös kategóriájú sterilizálásra van szükség. Ebben az esetben nemcsak magát a leszállóegységet kellene a Viking-szondánál alkalmazott módon fertőtleníteni, de

a mintát tároló kapszulát is elszeparálva kellene tartani az űreszköztől, nehogy bármilyen módon beszennyeződjön.

Egyelőre nem kell a Mars megfertőzése miatt aggódni

Speciális régiók hiányában egyelőre nem nagyon kellett foglalkozni a fent vázolt problémával, különösen annak fényében, hogy a legújabb eredmények azt mutatják, a Mars felszíne mégsem lehet olyan barátságos, mint korábban gondoltuk; egy mostanában publikált kutatás azt találta, hogy kémiai anyagok mérgező „koktélja" fertőtlenítheti a Mars felszínét, így valószínűtlen, hogy életet találnánk a vörös bolygón.

Szintén gondot okozhat néhány érdekesebb térség, például a kráterek peremén megjelenő visszatérő lejtősávok (recurring slope lineae, rövidítve RSL) felkeresése, a jelenlegi roverek ugyanis nem képesek ilyen meredek emelkedőkön felkapaszkodni.

A képre kattintva galéria nyílik Forrás: NASA-JPL-CALTECH

A helyzet könnyen változhat a magánvállalatok színre lépésével. A SpaceX igazgatója, Elon Musk például már saját robotos és emberes Mars-küldetéseit tervezi az elkövetkező évtizedekre, és többen félnek attól, hogy a vállalkozó nem fogja figyelembe venni a speciális régiókra vonatkozó útmutatásokat.

Némileg mérsékelheti az aggodalmakat a jelenleg is hatályban lévő 1967-es Nemzetközi Űregyezmény, amely egyebek mellett korlátozza a magáncégek űrtevékenységét is.

Forrás: SpaceX

Ha Musk egy olyan területen akar leszállni, amely speciális régiónak minősül, mindenképpen külön engedélyhez kell folyamodnia.

(A cikk az IFL Science tudományos portál írása alapján készült.)