A galápagosi teknősök arról nevezetesek, hogy ők ihlették Charles Darwin evolúciós teóriáját a természetes kiválasztódásról, amikor a brit természettudós a szigeteken járt – írja az MTI.
Az óriásteknősök majdnem 400 kilogrammot nyomnak, hosszuk elérheti akár az 1,8 métert és száz évig is élhetnek. Napjainkban a Galápagos-szigeteken megmaradt 13 teknősfajból többet fenyeget a kihalás veszélye. A Yale Egyetem kutatói 2012-ben egy kutatóexpedíció során az Isabel-szigeten találták meg a 160 éve kihaltnak tekintett elefántteknős (Chelonoidis elephantopus) vagy más néven a galápagosi óriásteknős genetikai ujjlenyomatát.
Az elefántteknősök eredetileg csak Floreana szigetén éltek, és nem sokkal Darwin 1835-ös galápagosi utazása után haltak ki. A Yale Egyetem tudósai először egy másik faj, az Isabela-szigeti Wolf-vulkán közelében élő Chelonoidis becki 11 példányának DNS-ben találták meg az elefántteknősök genetikai nyomát. A kutatók szerint az 1800-as években gyakori volt, hogy a kalózok és a halászok egyik szigetről a másikra szállították a teknősöket, így elefántteknősök is átkerülhettek. De az is lehet, hogy a Floreana-szigeten berakodott teknősök közül néhányat, a rakomány könnyítése érdekében partra tettek az Isabel-szigeten, mielőtt vitorlát bontottak volna a nyílt vizek felé.
A Scientific Reports folyóirat legújabb számában megjelent cikk most arról számol be, hogy egy nemzetközi tudóscsoport elkezdi az óriásteknősfaj szaporítási programját, hogy a Chelonoidis elephantopus ismét elfoglalja helyét a Floreana-sziget ökoszisztémájában. Amikor a tudósok öt éve 1700 vérmintát gyűjtöttek teknősöktől, meglepetésükre kiderült, hogy 80 minta genetikailag nagyon közel állt a kihalt fajhoz.
Ezt a fajt 160 éve kihaltnak tartották, nem is gondoltuk volna, hogy megtaláljuk”
- mondta el Washington Tapia, a kutatócsoport egyik tagja.
A kutatók a Galápagosi Természetvédelemmel és a Galápagosi Nemzeti Parkkal együttműködve most azon dolgoznak, hogy a 20 leginkább egyező DNS-mintát alapul véve megpróbálják reprodukálni és szaporítani a teknősfajt. "Nem lesz tökéletesen azonos faj, de olyan teknőspopuláció jöhet létre, amelynek génállománya nagyon hasonlít majd az eredeti fajéhoz" - magyarázta Linda Cayot, a Galápagosi Természetvédelem tudományos tanácsadója.
A kísérleti programban az Isabel-szigeten talált, a kihalt fajjal jelentős genetikai hasonlóságot mutató óriásteknősök közül 32 példányt helyeztek el szaporítóközpontokban. A kutatók szerint öt éven belül a szaporulatot vissza lehet majd telepíteni a Floreana-szigetre. „Általában a kihalásról hallunk, és arról, hogy az ember milyen károkat okozhat a fajokban, ma azonban, e kutatás eredménye révén elmondhatjuk a világnak, hogy vissza lehet fordítani a természetben okozott kárt: helyreállítunk egy kihalt fajt" - hangsúlyozta Tarsicio Granzio ecuadori környezetvédelmi miniszter.