Valódi vámpírt találtak Mianmarban

A Linguamyrmex vladi állkapcsa közelről

Valódi pokolbéli kreatúrát fedezett fel egy kutatócsoport: egy hangyát, amely szokatlan szájszervével ellenfeleinek testnedveid szívta ki. Szerencsére a horrorisztikus állat már nincs az élők sorában, 98 millió évvel ezelőtt halt ki, a most leírt példányt egy borostyán fogságában találták meg Mianmarban.

A rovar a Linguamyrmex vladi tudományos nevet kapta és az úgynevezett „pokolhangyák” csoportjába tartozik.

Ezek az élőlények még a kréta időszakban éltek, mára kihaltak, közös jellemzőjük furcsa, függőlegesen mozgó szájszervük volt. Nevükkel ellentétben a pokolhangyák nem ősei a modern hangyáknak, egy olyan törzscsoportba tartoztak, ami még azelőtt kihalt, hogy minden, ma élő hangya közös őse feltűnt volna az élet színpadán.

A jól ismert, lefelé mutató rágókkal szemben az L. vladi pengeéles, kaszaszerű szájszervvel rendelkezett, amely egyetlen mai hangya szájszervére sem emlékeztet. A bizarr rágókat érzékelőszőrök vették körül, ezek arra szolgáltak, hogy az ősrovar állkapcsa félelmetes sebességgel záródjon össze.

A Linguamyrmex vladi állkapcsa közelről Forrás: Barden et al., Syst Entomol (2017)

Vámpírszerű életmód

Az L. vladi fején szarvszerű függelékek helyezkedtek el, ezek vélhetően arra szolgáltak, hogy a zsákmányt a földre nyomják, míg a vérszomjas hangya a felfelé néző rágójával beleszúr a préda testébe.

A kutatást jegyző New Jersey Institute of Technology kutatói a rágók között egy tubusszerű csatornára is felfigyeltek, úgy gondolják, a pokolhangyák – akár egy ízeltlábú vámpír - ezzel szívták ki zsákmányuk vérnyirkát. A test elfogyasztása nem lett volna lehetséges, mivel a különös állkapocs miatt az ősállat képtelen volt a rágásra.

A vámpírhangya mellett egy rovarlárvát is találtak a szakemberek, a piros karika a pokolhangya „szarvát” jelöli Forrás: arden et al., Syst Entomol (2017)

Fémmel erősítették meg a félelmetes fegyverzetet

A borostyánba zárt lelet röntgenvizsgálatakor derült ki, hogy a fejen található szarvak fémrészecskékkel voltak megerősítve. A fémet a prédából vonhatták ki, hogy a táplálékszerzésben nélkülözhetetlen testrészeket az ősrovar ellenállóbbá tegye. Szükség is volt erre, ugyanis ha a rágókkal az ősrovar elvétette az áldozatát (vagy keresztülszúrta annak testét), a szájszerv iszonyatos erővel ütközött neki a szarvaknak.

A különleges faj leírása a Systematic Entomology című tudományos szakfolyóiratban jelent meg.