Az Artemisz-szentély (Artemiszion) létezése az ókori görög dokumentumokból,
köztük Sztrabón görög földrajzi író műveiből ismert volt,
de maradványainak helyét egész ez év nyaráig nem tudták biztosan azonosítani.
A templom maradványai mintegy 10 kilométerre fekszenek attól a helytől, ahol korábban feltételezték.
Az elmúlt tíz évben svájci régészek Karl Rebernek, a Lausanne-i Egyetem professzorának vezetésével próbálták meghatározni a templom helyét.
A feltárások során találtak egy vastag falat, amely a templom melletti oszlopcsarnok része volt, és az épület egy nagyobb részét is sikerült feltárni.
Görög hírportálok szerint az idei ásatásokon bukkantak a régészek először olyan bizonyítékra, amely véglegesen megerősítette, hogy az Artemiszion maradványait találták meg Évia szigetén.
Az épületeket a Kr. e. 6. és 2. század közötti időszakban emelték. Találtak egy szökőkutat, Artemisz-feliratokat, Artemisznek és ikertestvérének, Apollónnak és anyjuknak, Létónak szóló felajánlásokat. Ez az Artemisz-szentély volt az istennő fő kultuszhelye az Athénhoz közeli térségben.
Az ókori Hellászban Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét, a nők és gyermekek védelmezőjét sokfelé tisztelték, nagy ünnepségeket rendeztek számára. Amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szüzeket.
Amikor férjhez mentek, egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és hajfürtjüket.
Artemisz istennő leghíresebb szentélye Ephezoszban, a mai törökországi Izmirtől nagyjából ötven kilométerre állt. Építését még a perzsák uralmának ideje alatt, Kr.e. 550 körül kezdték meg.
A 105 méter hosszú és 52 méter széles szentélyt az ókori világ hét csodája közt tartották számon.
Építése több mint egy évszázadot, kereken 120 évet vett igénybe.
A drága cédrusfából készített tetőzetet 127, egyenként 18 méter magas oszlop tartotta. A szentély mélyén állították fel Artemisz (a római mitológiában Diána) istennő két méter magas szobrát. Az ókor egyik leghíresebb temploma tragikus véget ért.
Kr. e. 356. július 21-én egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtotta a szentélyt, mivel így akarta hallhatatlanná tenni a nevét.
A templom egész éjszaka égett, és teljesen megsemmisült. Soha többé nem építették újra.
Az epheszoszi Artemisz templomból néhány oszlopot a késői ókor legmonumentálisabb bazilikájába, a konstantinápolyi (ma Isztambul, Törökország) Hagia Szophia székesegyházba építették be, a 6. század elején, ahol azok ma is megtekinthetők.