A hollandiai University of Amsterdam és az Utrecht University kutatói egy olyan kétlépcsős eljárást dolgoztak ki, amivel használt toalettpapírból elektromos áramot állítanak elő. A holland kutatók tanulmányukat az Energy Technology magazinban publikálták idén augusztusban. Azt mérték fel a publikációjukban, hogy kivitelezhető-e WC- papírból áramot előállítani.
A kutatók által kidolgozott új technológiai folyamat legfontosabb célja, hogy maximalizálja a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.
A használt WC- papírt a szennyvízkezelés során vissza lehet alakítani cellulózzá abból a célból, hogy elektromos áramot produkáljon,
méghozzá ugyanolyan hatékonysággal, mint egy természetes gázüzem. A használt WC-papír a kommunális szennyvízből folyamatosan és nagy tömegben kinyerhető, de nehéz kezelni, mert fekáliát tartalmaz.
Maga a technológia igen egyszerű: a szennyvízből összegyűjtik a WC-papírt, majd kiszárítják és átalakítják gázzá egy 900 Celsius-fokos gázkamrában. A folyamat kulcsa, hogy mielőtt a WC-papír belépne a gázosítóba, nedvességtartalmát 60 %-ról 25%-ra csökkentsék.
A szárító folyamathoz szükséges energiát a gázosítás és a szilárd-oxid üzemanyagcella remanens hője fedezi.
A szerves anyagokat gázzá alakítják, hidrogén, szén-dioxid, szén-monoxid és metán jön létre, majd ezeket egy ciklonon átvezetik, ami eltávolítja a szenet és a képződött hamut. Az így keletkezett gázokat ezután bevezetik a szilárd-oxid üzemanyag-cellába, mely nagyon magas hőmérsékletet tart fenn, alacsony kibocsátású elektromos áramot termelve a metánból.
Az eltávolított szén és hamu újrahasznosításra kerül a gázosító égéstérben, majd a gáz belép a kátrányeltávolító rendszerbe, amely három különálló hasábból áll, és eltávolítja a könnyű és nehéz kátrányt. Az első hasábban a terméket lehűtik 80 Celsius-fokra és eltávolítják belőle a nehéz kátrányt.
Aztán a gáz belép a második hasábba, az abszorberbe, ahol a súroló olaj eltávolítja és elnyeli a könnyű kátrányt, majd a harmadik hasábban a megtisztított kátrányt forró levegővel (320 Celsius-fok) elválasztják az olajtól, és újrahasznosítják az égetőben.
A gázosító azzal, hogy oxidánsként hasznosítja a levegőt, elkerül egy drága oxigén elkülönítő egységet anélkül, hogy nitrogénnel hígítaná a kinyert gázt. A gázosító és az égető el vannak szeparálva: a gázkamra az égetőben van elhelyezve,
így jó hőcserét érnek el,
és mégsem keverednek össze a kimerült illetve a termék gázok.
A teljes folyamat emissziója alig 1/6-a a szénüzemének. A U.S. Energy Information Administration adatai szerint
ez az eljárás a kibocsátás tekintetében egy szintre emeli a WC- papírt a megújuló energiaforrásokkal.
Köszönhetően annak, hogy a rendszer zárt, és hogy az üzemanyag-cella megnövekedett hatékonyságú, ez az új technológia 2-3-szor több elektromos áramot termel, mint ha pusztán elégetnénk a papírt.
A számítások szerint, ha például Amsterdam a városban naponta elhasznált összes WC-papírból elektromos áramot termelne, akkor a szennyvízkezelő berendezések nem csak 40% energiát spórolnának meg ezzel a módszerreel,
hanem még 6 400 háztartás teljes elektromos áram fogyasztása is fedezhető lenne.
A WC-papír gazdag szénforrás, amelynek a fához hasonlóan 70-80 % a cellulóz tartalma. A WC-papír összehasonlítva más városi hulladékkal egyike azon kevés nyersanyagnak, amelynek negatív a költsége, mivel hulladékként és nem forrásként tekintenek rá. (Ha forrásként lesz kezelve, akkor a költsége viszont pozitívvá válik.)
A WC-papír felhasználását jelenleg korlátozza, hogy fekália tartalma miatt eltér a jogi státusza a többi hulladékétól.
A technológia rendszerbe állításának relatíve még magasak a költségei,
főleg az üzemanyagcella befektetési ára miatt, de a kutatók azt várják, hogy ez jelentősen csökkenni fog az üzemanyagpiac fejlődésével, diverzifikációjával.
A „WC-papír erőmű" működtetési költsége ezzel szemben igen alacsonynak mondható a technológia termodinamikus hatékonysága miatt, és a rendszernek igen magas, 57 %-os az elektromos áramtermelési hatékonysága is. További fejlesztésekkel és a jogi környezet megfelelő megváltoztatásával azonban jelentősen javítható lesz a rendszerköltség hatékonysága, mindez pedig az áram iránti növekvő társadalmi igénnyel párosulva, ígéretes jövőbeli energiaforrássá teszi a használt toalett papírt.