A 10,3 méter hosszú Tienkung–1 az első kínai kísérleti űrállomás, amelyet 2011. szeptember 29-én állítottak pályára. Küldetése 2016 márciusában fejeződött be. Augusztusban a földi irányítás elvesztette az uralmát az űrállomás felett, így az arra van kárhoztatva, hogy a földi atmoszférába belépve megsemmisüljön. Most a kínai szakértők közzétették a becsapódás várható idejét, az esemény 2017 októbere és 2018 áprilisa között fog bekövetkezni. A fejleményekről az ázsiai ország űrügynöksége értesítette az ENSZ-t is.
Az utóbbi hetekben a Tienkung-1 folyamatosan vesztett magasságából, és már az atmoszféra sűrűbb rétegeiben tartózkodik, kevesebb mint 300 kilométerre a földfelszíntől – írja a The Guardian.
Bár csekély annak a valószínűsége, hogy a zuhanó roncsdarabok bárkiben is kárt tesznek,
a kutatók nem tudják megmondani, pontosan hol is fognak földet érni a maradványok.
Ezt ugyanis akár a légköri körülmények is befolyásolhatják.
Ha nem találnak el senkit a maradványok, akkor is óvatosnak kell lenni: egy erősen mérgező és maró hatású anyagot, hidrazint tartalmazhatnak, így semmiképpen sem szabad megérinteni a roncsokat.
Nem a mostani az első, hogy egy nagyobb űreszköz kontrollálhatatlan körülmények között zuhan a Föld felé: a NASA 77 tonnás Skylab űrállomása például szintén irányíthatatlanná vált, és a nyugat-ausztráliai Perth közelében ért földet még 1979-ben.
Hasonlóan járt az 1982-ben indított Szaljut-7 nevű szovjet űrállomás is, amely a Koszmosz-1686 kísérleti modulegyüttessel közösen, 1991. február 7-én lefékeződve, irányítás nélkül tért vissza a Föld légkörébe, ahol szétesett, és darabjai Chile és Argentína lakatlan területeire zuhantak.
A Mir űrállomás az eddigi legnagyobb ember alkotta objektum, ami belépett a földi atmoszférába.
A 120 ezer kilogrammos űreszköz 2001-ben tért vissza, a zuhanó roncs egy részét a Földről is lehetett látni.
A Mirrel összehasonlítva a Tienkung–1 meglehetősen „aprócska", ennek ellenére nem kizárt, hogy az izzó maradványok napszaktól függően a földfelszínről is megfigyelhetőek lesznek majd.
Nemcsak a működésképtelenné vált űrállomások, de a nagyobb űrszemétdarabok (pl. elhagyott hordozórakéta-fokozatok) is okozhatnak problémákat, ha visszatérnek bolygónkra. Számos ilyen eset történt az elmúlt években, nemrég például Mianmar északi részén zuhant le az égből egy négy méter hosszú, fémből készült objektum.
A kérdéses űrszemét az egyik Hosszú Menetelés-11 típusú kínai hordozórakéta maradványa lehetett. Szerencsére nem sérült meg senki.