A szakértők a madarak segítségével bemutatták, hogy a szén fokozatos használata miatt hogyan lett a levegő egyre telítettebb korommal, és később milyen pozitív hatásai lettek a környezetvédelmi intézkedéseknek.
Az elmúlt évszázad kezdetén a légszennyezettség jóval súlyosabb volt, mint azt eddig feltételezték
- állapították meg kutatók a Proceedings című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Shane DuBay és Carl Fuldner, a Chicagói Egyetem kutatói három múzeumból több mint ezer olyan madarat gyűjtöttek össze, amelyek az elmúlt 135 évben az Egyesült Államok úgynevezett rozsdaövéhez tartozó területeken, például Chicagóban, Detroitban és Pittsburgh-ben voltak honosak.
"Ha ma felnézünk Chicago egére, látjuk, hogy kék. De egy Pekinget vagy Delhit ábrázoló képen azt láthatjuk, milyen lehetett egykor Chicago vagy Pittsburgh" - mondta DuBay.
Elsősorban öt madárfajjal foglalkoztak a szakértők, amelyeknek hasi és melltollai világos színűek.
Ilyen a fülespacsirta, a verébsármány, és a vörösfejű küllő. A madarak tollain korom rakódott le, ami láthatóan sötétre színezte azokat.
Ha az ember megérinti ezeket az állatokat, ujjain nyomokat hagy a korom. A madarak repülés közben gyakorlatilag szűrték a levegőt"
- fejtette ki a szakértő.
Egy fotometrikus eljárással meghatározták, mennyi fényt vert vissza az állatok tollazata és milyen mértékben lettek kormosak. A mérések szerint a szennyezettség mértéke a 20. század első évtizedeiből származó preparátumok tollazatán volt a legnagyobb.
Az évszázad közepéig ez észrevehetően összefüggött a régió szénhasználatának mértékével.
"Meglepődtünk, hogy milyen precíz eredményeket sikerült elérnünk. A nagy gazdasági válság idején erősen visszaesett a tollazat szennyezettségének mértéke, mert kisebb volt a szénhasználat is" - emelte ki DuBay.
A második világháború körül ismét növekedett a szennyezettség mértéke,
mert a hadiiparhoz sok szénre volt szükség. A következő évtizedekben végül függetlenedett egymástól a tollak szennyezettsége és a szénhasználat mértéke.
Az addig gyakran használt, erősen kormozó, bitumentartalmú szenet egy kevésbé kormos szén váltotta fel, jobb légtisztító technikákat fejlesztettek ki és az energiaspórolás érdekében egyre több város állt át a földgázra - mutattak rá a szakértők.
Az a tény, hogy a madarak a közelmúltban tisztábbak lettek, korántsem jelenti azt, hogy már nincs probléma - mondta DuBay. Bár az Egyesült Államokban ma már kevesebb korom kerül a légkörbe, mint korábban,
jóval több a kevésbé látható káros anyag.
"A 20. század közepén sokat invesztáltunk a tüzelőanyag-források infrastruktúrájába és szabályozásába - remélhetőleg tanulunk belőle és ma hasonló módon átállunk a fenntartható, megújuló energiaforrásokra, amelyek hatékonyabbak és kevésbé károsak a környezetre" - jegyezte meg DuBay.