A konferenciát a Compassion in World Farming és a WWF szervezte, a University of Winchester, az Alliance of Religions and Conservation, és a European Environmental Bureau támogatásával. Glyn Davies a WWF ügyvezető igazgatója elmondta, hogy
a fajok hanyatlása elérte a kritikus pontot, aminek a jelenlegi mezőgazdasági szisztéma az egyik legfőbb oka.
Ezért együtt kell dolgoznunk annak érdekében, hogy a természet regenerálódhasson- vélekedett a szakember. A WWF igazgatója szerint bátorítani kell a fenntartható farmrendszereket, amelyek határt szabnak a környezetszennyezésnek, csökkentik az élőhelyek veszteségeit, és perspektivikusan helyreállítják a fajok számát.
A konferenciát e globális kihatású ügy kiindulópontjának nevezte.
A kétnapos konferenciát a Compassion in World Farming (CiWF) szervezte abból a célból, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdaság Földre nézve katasztrofális hatásainak megakadályozásáról tanácskozzanak.
Multinacionális élelmiszeripari vállalatok, tenyésztők, neurológusok, és természettudósok találkoztak, 500 küldött több mint 30 országból.
A konferencián elhangzott, hogy az évtized végére elveszíthetjük a vadvilág kétharmad részét, ha nem változtatunk sürgősen a jelenlegi hozzáállásukon.
Folyamatos az élőhelyek lerombolása, hogy helyükön élelmiszert termesszenek az emberek számára.
További aggasztó jelenség, hogy egyre jobban szaporodik az úgynevezett különösen ellenálló baktériumok száma, a veszélyes jelenség pedig összefüggésben áll a mezőgazdaság egyre intenzívebb antibiotikum használatával.
Ha ennek a folyamatnak nem vetünk véget,
a jövőben egyre kevésbé fogunk tudni megküzdeni a fertőzésekkel.
A haszonállat-tenyésztés pedig a növekvő metánkibocsátásával jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Philip Limbery, a CiWF CEO tagja elmondta, hogy a haszonállatok tenyésztése, a környezet, a vadélet megőrzés, és az emberi egészség mind összefügg, összekapcsolódik egymással, tehát lényeges, hogy minden terület szakértői együtt dolgozzanak és közösen találjanak praktikus megoldásokat, hogy megállítsák a szemünk előtt kibontakozó katasztrófát, mielőtt még nem lesz késő.
Sok ember tisztában van vele, hogy a vadállatokat, mint például a pingvineket, elefántokat, vagy Amazónia nagymacskáját, a jaguárt a kihalás veszélyezteti, de azt kevesen tudják, hogy a haszonállat-gazdaság az olcsó húsra való fogyasztói igénytől hajtva, egyike a fajkihalás vezető okainak, és a bolygó biológiai diverzitás veszteségének.
A CiWF úgy hiszi, hogy teljesen újra kell gondolni az élelmiszer és mezőgazdasági politikát,
mindezt pedig az ENSZ erre szakosított szervei, így különösen a FAO rendjébe kell integrálni. Raj Patel, díjnyertes író és aktivista, a University of Texas egyetemről elmondta, hogy a mezőgazdaságnak globálisan is nagyon nagyra nőtt az ökológiai lábnyoma.
A nagyipari mezőgazdaságot abszolút felelősség terheli a vezető erdőirtásokért, az ipari monokultúra nyomásáért, összességében ez pedig azt jelenti, hogy felelős a fajveszteségért.
Részt vett a konferencián Martin Palmer, az Alliance of Religions and Conservation igazgatója is, aki szerint a jelenlegi élelmiszeripari rendszer nem az egészséges, fenntartható élelmiszervilágról szól, hanem a mértéktelenséget, mohóságot, és esztelenséget testesíti meg, úgynevezett „piaci erőnek" álcázva a jelenlegi kártékony szisztémát.
A jelenlegi rendszer nem úgy bánik a természettel, mintha annak mi is részei volnánk,
hanem úgy, mintha a természet egy olyan soha ki nem ürülő éléskamra lenne, ami valahogy mindig feltöltődik. A probléma viszont az, hogy lassan már nem töltődik fel, tekintettel arra, hogy a környezetünk is véges rendszer.
Martin Palmer kifejezte reményét, hogy a konferencia eredményeként a kulcsszereplőknek sikerül megoldást találniuk egy jobb, igazságosabb, és fenntarthatóbb világ megteremtéséhez.
A konferencia résztvevői között ott volt Jane Goodall, a világhírű etológus is.