Az orvosok nem teljesen biztosak abban, hogy az emberek miért hajlamosak feszült időszakban vizelési ingert érezni, főleg, mert a vizelés szükségét számos faktor kontrollálja, mint például az idegek a gerincvelő mentén, maga az agy,vagy akár az érzelmek is.
Jelenleg két hipotézissel rendelkeznek a jelenség magyarázatára.
Normál esetben, amikor az ember nyugodt, a húgyhólyagja ellazult állapotú, mivel az a vesék jóvoltából vizelettel van megtöltve. Mindeközben a húgyhólyag külső zárizmai szorosan zárnak, hogy megakadályozzák a vizelet kiszivárgását. Egy egészséges ember húgyhólyagja általában 2 csésze vizeletet tud problémamentesen megtartani.
Ha a húgyhólyag megtelik, küld egy jelet az agyba, jelezve, hogy ürítenie szükséges. A központi idegrendszer fogja a jelzést, mire az agy utasítására a hólyag összehúzódik, a külső záróizom ellazul, és vizelet így távozhat.
A kutatóknak az az egyik magyarázata a stressz által okozott azonnali vizelési kényszerre, hogy
amikor valaki aggódik, vagy ideges, a pszichéje „harcolj, vagy menekülj" módba kapcsol.
Ebben a feszült állapotban a mellékvese több adrenalint kezd termelni, ami egyszerre stimulálja az embert, hogy végezze el a kisdolgát, másrészt pedig ez az üzemmód növelheti a vesék vizelettermelését is.
(Az adrenalin a szimpatikus idegrendszer hatására aktiválódó hormon.)
Stresszhelyzetben a központi idegrendszer abból a célból aktiválódik, hogy az átlagosnál szenzitívebb, érzékenyebb szinten működjön.
Ilyenkor már a szokásosnál kisebb inger is elegendő ahhoz, hogy aktiválja a vizelési reflexet.
A másik magyarázat szerint, amikor valaki zaklatott idegi állapotba kerül, a húgyhólyag záróizomzata is megfeszül, kiváltva ezzel az azonnali vizelési ingert.
Erre a kellemetlen esetre azt ajánlják a kutatók, hogy amennyiben nincs lehetőség az azonnali vizelésre, az érintett tudatosan vonja el figyelmét a szorító ingerről azzal, hogy valami számára kellemes dologra gondol, vagy pedig végezzen rövid meditációs gyakorlatot.
Ezek segítségével az elmeműködés, és a húgyhólyag körüli izomzat is ellazíthatóvá válik, oldva az erős vizelési ingert.
Gyerekeknél különösen gyakori jelenség, hogy ijedtükben bepisilnek. Az ijedtség vészreakciót indít el a szervezetben, ami miatt a mellékvese nagyobb mennyiségű adrenalint juttat a vérerekbe. A szervezetben megnövekedett adrenalin kitágítja a szív és az izmok ereit, ami által e szervek több oxigénhez jutnak, így nagyobb eséllyel tudják elhárítani a veszélyt.
Sok más egyéb hatása mellett azonban az adrenalin megnövekedett mennyiségben összehúzza a húgyhólyag izmait, amitől pedig bepisil a gyermek.