Csaknem 30 ezer fiatal felnőtt szubjektív megítélése alapján a különböző alkoholos italok más és más érzéseket váltanak ki: a vörösbortól a legtöbben kisimultnak érzik magukat, a tömények viszont sokakban agressziót váltanak ki. A BMJ Open című folyóiratban megjelent elemzés a Global Drug Survey (GDS) nemzetközi felmérésből merítette az adatokat. A GDS a világon a legszélesebb körű online felmérés az alkoholfogyasztásról, valamint a legális és illegális drogok használatáról. A kérdőív 11 nyelven elérhető, a válaszok pedig természetesen anonim módon kerülnek rögzítésre.
A felmérésben specifikus pontok firtatják az otthoni és házon kívüli alkoholfogyasztást, különös tekintettel a sör, égetett szesz-, vörös és fehér bor fogyasztásához kapcsolódó érzésekre. A választható érzések között szerepelnek pozitívak, úgymint feldobottság, ellazultság, szexi érzés, magabiztosság, illetve negatívak, úgymint fáradtság, agresszió, rosszullét, nyughatatlanság vagy sírhatnék. A cardiffi (Wales, Egyesült Királyság) szerzők 21 ország közel 30 ezer, 18 és 34 év közötti adatszolgáltatójának válaszait elemezték, akik mindannyian fogyasztották a szóban forgó összes italfélét a megelőző egy év során, és ki is töltötték a kérdőív vonatkozó mezőit.
A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy az emberek a különböző szeszesitalokhoz eltérő érzéseket asszociálnak.
A töményekhez kapcsolódott a legritkábban (20 százalékban) az ellazultság; ugyanezt az érzést a vörösbor váltotta ki a leggyakrabban (kis híján 53 százalékban), szorosan utána pedig a sör következett nagyjából 50 százalékkal. Az égetett szeszek ellenben minden más italfajtánál inkább hajlamosak voltak negatív érzéseket kihozni fogyasztóikból: a válaszadók csaknem harmada (30 százaléka) érezte úgy, hogy a tömények agressziót ébresztenek bennük, míg a vörösborivóknak mindössze 2,5 százaléka vallott így.
A rum, a gin, a vodka és a többi égetett szeszesital sok évszázados történetében az erőszak vissza- meg visszatérő motívum. Ez a globális léptékű tanulmány azt mutatja, hogy a tömény italok fogyasztása ma is nagyobb eséllyel ébreszt agressziót, mint bármely más italé"
– erősíti meg Mark Bellis, a cikk egyik társszerzője.
Ugyanakkor az égetett szeszek bizonyos pozitív érzéseket is nagyobb arányban váltottak ki a többi italfajtánál. A válaszadók több mint fele (59 százaléka) vált energikussá és magabiztossá a töménytől, és 42.5 százalékuk pár feles után határozottan szexinek is érezte magát.
A válaszok iskolai végzettségtől, országtól és életkortól függően különbözőek voltak; főképp a legfiatalabb, 18-24 éves korosztály változott – a saját szemében legalábbis – magabiztossá, lendületessé és szexivé a házon kívüli italozástól. És persze más vélekedések érkeztek a két nem képviselőitől, illetve az alkoholfüggőség mértéke szerint is.
A nőknél az agresszió kivételével valamennyi érzés – pozitív és negatív egyaránt – jóval erősebben asszociálódott az alkoholfogyasztáshoz,
lett légyen bármilyen italfajtáról szó. A férfiak pedig – kevéssé meglepő módon – az agressziót kapcsolták számottevően gyakrabban az összes italtípushoz. Hasonló volt a helyzet a masszív ivó/alkoholfüggő kategóriába sorolt válaszadóknál, akik a többieknél hatszorta hajlamosabbak voltak agressziót megélni az italozás kapcsán.
Szintén a masszív ivókra volt jellemző, hogy ha választhattak egy italfajtát, otthoni és házon kívüli iváshoz egyaránt olyan italra szavaztak, amely számukra az agresszióval és a sírással kapcsolódott össze. De az alkoholfüggők voltak azok is, akik csak az ivás révén voltak képesek elérni az alkohollal társított pozitív érzéseket: közülük ötször annyian vallottak úgy, hogy energikussá teszi őket az ivás, mint a függőség szempontjából alacsony kockázatú alkoholfogyasztók közül.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a tanulmány megfigyelő jellegű, ezért az összefüggések ok-okozati irányára nézve nem vonhatók le belőle következtetések. A kutatók azt is kiemelik, hogy az italozás kiváltotta érzéseket számos tényező befolyásolja; szerepet játszanak egyebek között a szeszesitalok reklámjai, az alkoholfogyasztás körülményei, és a különböző italfajták alkoholtartalma.
Következtetésük szerint mégis fontos az alkoholfogyasztás nyomán ébredő érzéseket módszeresen megismerni, mert csak akkor kezelhetjük megfelelően a káros italozási szokásokat, ha megértjük, milyen érzelmek vezérlik az italfajta megválasztását a népesség különböző csoportjaiban.
A tét természetesen nem csekély, hiszen világszinten és évente mintegy 3.3 millió haláleset, valamint átlagban minden húszból egy egészségkárosodás és baleset közvetlenül az alkohol számlájára írható.
„Az Egyesült Királyságban egy liternyi tömény italt már 15 fontért (5400 Ft; a brit átlagos nettó havi jövedelem kb. 540.000 Ft – a ford.), vagy akár kevesebbért is beszerezhetünk, tehát egy feles mindössze 75 pennybe (270 Ft) kerül. Ez az árszint hovatovább felbátorít az olyan mértékű fogyasztásra, amely nemcsak az italozó egészségét károsítja, de a belőle származó erőszakon és baleseteken keresztül a környezete számára is kockázatot jelent" – szögezi le Bellis professzor.